A PREPARÁTOR ÉNEKE
Nehéz elvonatkoztatni a tükröződéstől,
a vitrinben a prérifarkas úgyis
elvárásszerűen helyezkedik.
Nézem a pulóvered, ahogy
az üvegszem csíkján mozog.
Cigarettára gyújtasz, kicsit felolvasol.
Hallod, gyorsan telnek az órák, akkor is,
ha csak a főcímeket nézed,
pedig úgy mondtad,
nyomaszt minden teátrális kezdés.
A műgyantáról még eszembe jut a merülés,
fontolgatom, hogy ellenőrzöm
a víz alatt mímelt
sás körülményeit.
Te meg olyan jó vagy, nem is jelzed,
hogy ezt már mondtam,
empátiával telve duruzsolsz megállás nélkül:
minden preparátor író,
életet fordítgat olvasható jelekké.