KANDAULÉSZ ÉS GÜGÉSZ
2006 november

Ballada Hérodotosz nyomán
Szépasszony férje, Kandaulész
országlott Szárdiszon;
Volt egy hű testőre, Gügész,
akit kedvelt nagyon.
Legbenső titkát bízta rá
(jól vagy nem jól tevé?)
A világ legszebb asszonya.
ágytársul az övé.
„Érzem, szavamnak nem hiszed,
mily szép a hitvesem;
higgy hát szemednek: ejtsd szerét,
hogy meglásd meztelen.”
„Uram, ha lehull a ruha,
az erkölcs is lehull;
ezért nem lesném meg soha
úrnőm ruhátlanul.
Aki nő enyém, megnézem én
örömmel termetét,
és látatlanba elhiszem,
hogy legszebb a tiéd.”
„Minket, ne félj, szégyen nem ér,
sem téged bántalom.
Ott is leszel, ott sem leszel,
könnyű megoldanom.
Bemégy előre, és megállsz
a kárpitok mögött;
Az úrnő is megjelenik,
amint én bejövök.
Ruháit mind egymás után
egy székre rakja ő.
S te nyugodtan megnézheted,
mi szép, mi gyönyörű nő.
Az ágyunkig a szék felől
míg ő körülkerül,
az ajtón át eltávozol
te észrevétlenül.”
„Uram, a kárpit, nézz oda,
meg-megemelkedik.”
„Úrnőm, a pajkos esteli
szellők emelgetik.”
„Uram, a kárpit, hallj oda,
nyögve sóhajtozik.”
„Úrnőm, a hűlő éjszaka
szellői nyögetik.”
Csöndesen telt az éjszaka,
csöndesen véget ért.
Az úrnő hű szolgáival
üzent a férfiért.
„Gügész, tudom, amit te tudsz,
s amit tud a király.
Válassz hát a két út közül,
mely most előtted áll.
Hahogy megölöd a királyt,
tiéd a trón meg én.
Ha nem, megváltod életét
a magad életén.
Tanácsát, mely rossz útra vitt,
vagy ő ne élje túl,
vagy te, ki hallgattál reá,
s láttál ruhátlanul.”
„Szégyen a kényszerű halál;
az élet: irgalom.
Mondd meg hát, a feladatot
hogy kell megoldanom.”
„Bemégy előre, és megállsz
a kárpitok mögött.
Megvárod, míg elaluszik,
s álmában megölöd.”
Ne firtassuk, mit szólt reá
a baljós Pűthia:
Csak megesett a trón- s a nő-
cserés história.
Ezt a jó Friedrich Hebbel úr
tragédiába írta,
Melynek Lukács György ifjúként
több lapját telesírta.