Sipos Tamás

MEGTISZTULNI

[EMBERI VISZONYOK]

MEGTISZTULNI

Ha ideges vagyok, mosogatok. Éppen
egy mélytányért súrolok, ami már vagy
két napja döglik békésen, paprikás
krumplisan a mosogatóban. Halmokban
hevernek a mosatlanok, rájuk nézni is
alig lehet. A szaguk olyan, mint az út mellett
hagyott, gazdátlan bakancsé. Penészes
citrom és narancscsonkok a kancsóban,
a lábas aljában megfeketedett lecsó,
szétroncsolódott harckocsik. Ha kinézek
az ablakon, a felsővezetéken felpuffadt, lila
testet látok lógni. Nekifeszülten súrolok,
reped, szinte már törik a tányér, az üveg,
a fém, és csendben elhányom magam,
a bőrömbe, az izmaimba beleég a drótszivacs,
és nincs az az isten, ami megtisztíthatna.

kép | Zdzisław Beksiński, beksinski.dmochowskigallery.net