Császár Annamária

SZÖRNYŰ MESE ÁRAMSZÜNET IDEJÉN

2015/30

SZÖRNYŰ MESE ÁRAMSZÜNET IDEJÉN

Szerda este hirtelen nagyon sötét lett.

– Mi történt? – kérdezte Kornél, az ágy alatt lakó szörnyeteg. Kornél korábban a szekrényben lakó szörnyeteg volt, de egy ideje már nem fért be Luca ruháitól.

– Áramszünet – magyarázta Luca.

– Akkor most előjövök, és megeszlek, jó?

– Jaj, Kornél, erre most igazán nem alkalmas az időpont – mérgelődött Luca. – Keresnem kell egy zseblámpát, hogy be tudjam fejezni a matekházit. Au!

– Jól vagy?

– Igen, csak nekimentem a fotelnek.

– Akkor jó – könnyebbült meg a szörnyeteg. – Nem szeretném, hogy bajod essen, mert akkor nem tudnálak megenni. Már rettenetesen éhes vagyok.

– Kedves, hogy aggódsz értem – húzta el a száját Luca, de ez a sötétben nem látszott. Közben foteltól a lámpáig, lámpától a szekrényig tapogatózva eljutott a fiókig, ahol a zseblámpát tartotta.

– Lemerült az elem – állapította meg csalódottan.

Kornél mocorogni kezdett az ágy alatt.

Hirtelen valami szöget ütött Luca fejébe:

– Mondd csak, Kornél…

– Igen?

– Mennyire vagy éhes?

– Hajaj – sóhajtott bánatosan a szörnyeteg. – A fél fogamra se leszel elég – és akkorát kordult a gyomra, hogy Oszkár, az ablakban szövő pók összerezzent.

– És mi lenne, ha helyettem a sötétet ennéd meg? Abból most elég sok van.

– Hmm… – fontolgatta a gondolatot Kornél. – Még sosem ettem sötétet… Viszont mindig is nyitott voltam a gasztronómiai újításokra. Azt hiszem, megkóstolom.

És előkászálódott az ágy alól. Olyan ijesztően nézett ki, ahogy csak egy rettenetesen éhes szörnyeteg tud kinézni, de szerencsére Luca nem látta. Először csak aprót harapott a sötétből, nyammogott kicsit, ízlelgette, aztán hatalmasra tátotta a száját, és hamm, bekapta az egészet. Csak egy morzsányit hagyott a párkány alatt, hogy Oszkár, a pók odabújhasson, ha aludni szeretne.

Egyszerre megint világos lett, láthatóvá vált a szoba, a matekfüzet, a szörnyeteg. Luca mégsem ijedt meg tőle, mert egy jóllakottan szuszogó szörnyeteg a legkevésbé sem félelmetes látvány.

– Kornél – kérdezte reménykedve Luca –, nem tudnád esetleg a matekot is megenni?

– Bocs, de tele vagyok – böffentett Kornél, és visszabújt az ágy alá.

Kapcsolódó segédanyagok: