ZOKSZÓ A ZAGYBAN

Megírhatom hát mindenkinek
vagy senkinek,
legjobb lesz mégis Akárkinek;
közönséges hangzatokra kottázhatom,
hogy vonyítás és suttogás
legyen egyszerre,
hitetlen hívő,
kitalálhatok nyűgös ritmikát,
verses publicisztikát,
lehetek öregen szörcsögő blogger,
szabadon
megfejthetem a titkot, amit
mindenki tud,
nagy merészen kimondhatom,
akármi dallamra, egy mondatra ráhúzhatom,
mert nem lesz benne
semmi új, ami nem volt még
hányszor kipróbált,
semmi, ami csak most van,
hiszen ki nem érti:
hol zagy van, ott zagy van,
s nemcsak a tározóban,
a kolontári házban,
a folyóban, a halban,
a részben,
hanem az egészben, a voltban és a vanban,
untig folytatottban,
a mindig valahogy rosszul elfojtottban,
zagy-korban a zagy-kór az ok,
a szó erre kellene;
ez az-e?

versmondó | Horgas Ádám
kép | vecteezy.com