VÁNDORÉVEK
Nézzétek most majd felállok
ülök indulok s már járok
helyemmel a szék maradjon
esni ha lát úgy csak kapjon
el derékon szakadt felhőt
még ránézve negyvenes nőt
hulltában tetőn fán terülne
saját árnyékára dűlne
karján táncba visz korona
tüllből van a báliruha
ága roppanásig korhad
madár viselhetne tollat
ül rajta az istenadta
ungja berke széles öve
élte-holta legyek övé
kell még ide szárak lépte
ketten indulnak feléje
fogytán fogynak szaporodnak
lábak világgá forognak
Vándorévek zenéje szól
valaki játszik valahol