EGY CSOKOR VIRÁGNÉV
„Én drágalátos palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
Élj sokáig, szép Juliám!”
(Balassi Bálint)
Hunyd le a szemed, és képzeld magad egy csodálatos kertbe! Milyen növényeket látsz? Látsz-e piros tulipánt, sárga nárciszt, fehér margarétát, rózsaszín jácintot, lila akácot és levendulát? Esetleg égővörös vagy barackszínű rózsát? Netán óriási hófehér liliomokat? Szabályosra nyírt pázsiton sétálsz vagy ibolyákkal tarkított gyepen? Biztos vagyok benne, hogy bármilyen virágok is jelentek meg a képzeletedben, igazi színkavalkádot láthattál. Gondolkodtál már azon, milyen színesek és sokfélék a szavak is, amelyekkel megkülönböztetjük ezeket
a növényeket?
A tulipán például a cseh, a szlovák, az orosz, de a latin, az angol, az olasz és a német nyelvben is hasonlóan hangzik. A szó eredetének végső forrása pedig az a tárgy, amit a magyarbanturbánnak hívunk: egy császári követ többszáz évvel ezelőtt ahhoz hasonlította ezeket a virágokat kinyílt állapotukban. Az ógörög eredetű nárcisz szó a latinon keresztül került át a többi nyelvbe. Mi, magyarok korábban narcissus formában használtuk latin mintára, mai alakját német nyelvi hatásnak tulajdonítják. A margaréta szó latin forrása eredetileg gyöngyöt jelentett, növénynévvé a franciában vált, és ez más európai nyelvekben is elterjedt. Szintén latin eredetű szavunk a jácint, a latin szó (Hyacinthus) gyökerei pedig szintén az ógörög nyelvig nyúlnak vissza. Akkor ibolyakék színű növényt értettek alatta, rózsaszín, fehér és kék fajtáját később nemesítették.
Az akác szó története több földrészt is érint: az európai nyelvekben ez is a latin révén terjedt el, az viszont egy olyan ógörög szót vett át, ami valószínűleg egyiptomi eredetű. A ma akácként ismert növény ugyan Amerikából került Európába a 17. században, tüskéje, levele és virága azonban annyira hasonlított az egyiptomi akácra, hogy azt is így nevezték el, azóta pedig több alakban él a magyarban, például ákác, agáca. A levenduláról azt valószínűsítik, hogy a latin lavare ’mosni’ jelentésű szó családjába tartozik, azon az alapon, hogy ezt a növényt használták a mosdóvíz illatosítására.
Latin eredetű rózsa és liliom szavainkkal már az 1200-as évek körüli írásos emlékekben is találkozhatunk, és hasonló alakokban jelennek meg a német, a francia vagy az angol nyelvben is. Emellett a rózsa nemcsak virágként, hanem tárgyak nevében is szerepelhet, például rózsafüzér, szélrózsa. Talán nem is gondolnád, de az ibolya a viola szó ikertestvére. A szintén latin eredetű szó elejéről ugyanis elmaradt a v, így viszont két magánhangzóval kezdődött volna a szó (iola), így a könnyebb kiejtés érdekében közéjük került egy új hang, és már meg is kaptuk az ibola, ibolya szót. Violának ma már egy másik virágot nevezünk. E virágnevek kedveskedő megszólításnak szánt másodlagos jelentései (rózsám, violám, liliomszál) szintén többszáz éve léteznek a magyarban. Ezt a cikk mottójaként választott versrészlet is bizonyítja.
Végül a pázsit és a gyep szavak is tartogatnak számunkra érdekességeket. A pázsit eredetét a szláv nyelvekben kell keresnünk: ilyen vagy hasonló hangzású szóval jelölték a legelőt, a rétet, a gyepet a szerb, a szlovák, az ukrán és az orosz nyelvben, de néhány cseh és lengyel nyelvjárásban is. Ebből a szóból alakult ki pást szavunk is, ami a gyepszőnyeghez hasonlóan olyan nagyobb és gondozott – bár nem füves – felületet jelent, amin a vívók vívnak. Még régebbi oklevelekben találkozhatunk már a gyep szóval is a füves területek megnevezésére. A tudósok feltételezik, hogy összefügghet a gyepű szóval, ami egy élő, azaz növényekből álló kerítésre, sövényre, erdősávra, egy területet elkülönítő természetes határvonalra vonatkozik. Néhány bortermelő vidéken ma is járnak gyepűtiprásra az emberek, amint kitavaszodik: ekkor, átlépve egy-egy birtok határát, meglátogatják a helyi szőlősgazdák pincéit, és megkóstolják a boraikat.
Most ismét csukd be a szemed, és képzeld el újra azokat a növényeket, amikről az imént olvastál! Emlékszel, mi mindent tudtál meg róluk? Másként gondolsz egy kicsit a különös történetű ibolyára? Látsz francia és német embereket a rózsáik körül foglalatoskodni, oroszokat és szlovákokat a pázsiton sétálni? Eszedbe jut majd, mit olvastál a levenduláról, ha egy mosószeren látod a rajzát?
Te milyen növényeket ültetnél a kertedbe? Van olyan virág, gyümölcs vagy fűszernövény, esetleg gyomnövény, amikről nem kaptál információkat ebből a cikkből? Ha emiatt csalódott lennél, jó hírünk van számodra: ezeknek mind utána olvashatsz te is az ezekkel foglalkozó szótárakban! Bármilyen növényt is képzelsz el, egy magyar nyelvtudós biztosan kutatta már az eredetét és a jelentéseit.