Victor András

MITŐL FÉLNEK AZ ÁLLATOK?

MITŐL FÉLNEK AZ ÁLLATOK?

Vajon igaz, hogy az állatoknak csak ösztöneik vannak, érzéseik nincsenek, nem szenvednek az éhségtől vagy fájdalomtól, és nem is félnek? A bogár vagy a földigiliszta esetében nem igazán tudunk erre a kérdésre válaszolni, de például a gerincesekről – s azon belül is az emlősállatokról – tudjuk, hogy ha veszélyt éreznek, ugyanazok a változások mennek végbe a szervezetükben, mint az emberében. Ugyanúgy gyorsul a szívműködésük, nő a vérnyomásuk, tágul a pupillájuk és magasabb lesz a vérükben az adrenalin-szint. Nyilván félnek. Nem gondoljuk, hogy a gyík ugyanolyan összetett, sokrétegű félelmet érez, mint az ember, de fejlett-ségi szintjének megfelelő félelme neki is lehet.

Mitől félhetnek az állatok? Az életüket fenyegető másik állattól (pl. egy ragadozótól), a pusztító tűztől, a vetélytársuktól, a váratlan-hirtelen hangoktól, és többségük az embertől.

A gazella a maga módján fél a gepárdtól, és egyetlen menekülési lehetősége a futás. A vizsgálatok szerint a félelem érzéstelenítő hatású. Az állat ilyenkor részben érzéketlenné válik, mert agyában az erős fájdalomcsillapítóhoz, a morfiumhoz hasonló hatású anyagok – úgynevezett endorfinok – szabadulnak fel. Így nem kell foglalkoznia a futás közben keletkező sérülésekkel – nem kell megállnia „nyalogatni a sebeit” –, és minden energiáját a menekülésre fordíthatja.

Szinte követhetetlen sebességgel, ide-oda száguldozva menekül a nagy szürke húslégy, ha megpróbáljuk lecsapni. Ám ha kétszer-háromszor nem sikerül, egyszer csak csend lesz, a légy valahova leszáll, és nem látjuk. Ösztöneinek engedelmeskedve stratégiát vált. Menekülés helyett – minthogy az már túl sok energiáját elvette – a meglapulást választja.

Ehhez a meglapuláshoz hasonló a megdermedés is, amikor egy bogár, ha megfogjuk, mozdulatlanná válik, halottnak tetteti magát. Ez a védekezés sokféle formában tapasztalható az állatvilágban. Híres példa, hogy bizonyos majmok állítólag nem elmenekülnek, hanem megdermednek, ha megjelenik egy veszedelmes kígyó. Ez gyakran hatékony védekezés. Például bizonyos ragadozó halak csak a mozgó prédát veszik észre; a menyétféle kisragadozók a mozdulatlan állatot dögnek tekintik, és nem foglalkoznak vele; a mozdulatlanná vált kismadarat elveszti szem elől a ragadozó, egy idő után feladja, és elmegy. A megdermedés ösztönös viselkedés, a kicsinyeknél is megfigyelhető.

(A folytatás az őszi számban és a letölthető pdf-ben olvasható.)

Kapcsolódó segédanyagok: