REGGELI JOJÓ

Tegnap reggel a buszban
A várost általúsztam,
Ohé, ohó,
A busz fékezve csusszan,
Nehéz, nagy teste szusszan,
Zúg a folyó.

Szemben velem a széken
Valaki ült merészen,
Ohé, ohó,
Bár volna benne részem,
Hogy rám villant e két szem,
Pár szemgolyó!

Tekintetén a fátyol,
Ha bátorít, ha cáfol,
Ohé, ohó,
Ha eltaszít, ha láncol,
Nem feslik szét a tánctól,
Lepkefogó.

E fiúarc de lányos!
E lányarc oly talányos!
Ohé, ohó,
Ha valaha, talán most
Elringat ez az álmos,
Furcsa jojó.

Te vagy, szegényke Nárcisz?
Tart még e tánc tovább is?
Ohé, ohó!
Szertefoszlik a várt íz?
Amit e perc ma rám bíz,
Illúzió?

Saját képem meredten
Bámult rám az üvegben,
Ohé, ohó,
Bizony vele szemeztem,
És magamba szerettem:
Sírnivaló!

kép | Caravaggio: Narcissus