SZORBIT, GLICERIN ET CETERA
SZÓ_KÖZ: GUMICSONT
rágógumicsont
mindig kizökkentett,
ha véletlenül a szék
vagy az asztallap aljára
ragasztott rágógumihoz értem,
figyelmem meglepően
könnyen diszlokálódott,
hol is tartottam
el a kisujjam,
hol is tartottam,
hol is?
a csonttá keményedett test
valaki biológiai öröksége,
sőt, inkább kenotáfium,
emlékezőhely:
„itt járt és megannyi
dolgon rágódott ő”,
az a bizonyos
ismeretlen személy,
és az efféle közvetlenség
kényelmetlenül érintett
az emberi szervezetben a rágóizom
tudja a legnagyobb
nyomást gyakorolni,
nem véletlen talán,
hogy igényli is
a nyomásgyakorlást,
így formálja számtalan szobrát,
váratlan helyeken
felbukkanó, megkövült
gumifaragványt,
ráadásul a világ tágas,
mint a csend, miképpen lehet,
hogy a kiszáradt gumitest
pontosan akkor és pontosan ott,
amikor és ahol én?
megnyomorít ez a misztérium,
meg egyébként is,
a kőszentek túlzott előállítása
hasmenést okozhat, mi végre hát
a miheztartás, a holistartás?
kép | vecteezy.com
