SZABADULÁS A JELENTÉSBŐL

[ARROBORI]

SZABADULÁS A JELENTÉSBŐL
– Ungibungi vagy halál?
– Halál.
– Rendben, de előbb egy kis ungibungi.

(Egy viccből)

Arra megyek, amerre a Bori?
Rohadtul nem jelent ez semmit.
Ragaszkodni kell hozzá mégis:
Olyan sokat hazudhatunk, amennyit
Bírunk, és ez megrémít.
Okosabb lett volna erről hallgatni,
Rászoktunk a beszélve hallgatásra:
Irob a errema, kegyem arra.

Ami halandzsa, az igaz.
Ritkán téved, ki nem mond semmit,
Ritkán mond igazat, aki semmit mond.
Orda, arara, kegyem arra.
Bor, pálinka, borsó a falra.
Ország, mely mindent elhitt:
Részeg mindig, és ettől önhitt.
Irob a errema – mért nem zavarja?

Araba rima ráma
Reagál róva rája:
Rája, répa, arrabica,
Ott már minden herélt: bika.
Bika, de nincsen álma,
Okosabb, hogyha nem is látja,
Rászólni persze nem hiba,
Idegesen kell megnyugodnia.

Annyi mindent kellene mondani.
Ritkán sikerül, vagy soha.
Rókán mért nincs ruha?
Okos a kérdés, ne tegyük föl.
Biztosabb lesz a nettó gyíkfal:
Oztisebb lasszó az örökből
Ránk tör, rossz szó csörömpöl.
Igaz az, hogy a jó jár kínnal?

A JELENTÉS KERESÉSÉNEK KÜLÖNÚTJA (Irob a errema)

Épp ehhez a vershez nem kell magyarázat? Hisz eszköze a koherensen építkező halandzsa, a megszerkesztett hang-asszociációkra épülő filozófia, miközben ilyesmi egyáltalán nem létezik. (De lehetséges.) Évek óta érzem, hogy legtöbb problémánkról versben lehetne a legpontosabban beszélni, és ezt nem is valami terjedőfélben levő vers-analfabetizmus akadályozza meg, inkább a nem-érteni akarás. Valaki valamikor felcserélt két kártyát, az egyikre az volt írva: butaság, a másikra: gondolkodás. Így a butaság is fölléphet a gondolkodás szerepében. A gondolkodás pedig pragmatikus butaságnak nyilvánul. Mindig volt ilyen igyekezet, csak eddig nem bizonyult túlságosan sikeresnek. Ám amint ez a kártyacsere megtörténik, az egyetemistából biciklis futár lesz, a munka nélkül maradt hóhér pedig közjogi méltóságra emelkedik.

Túlzás? Nem, ungibungi. Vagy arrobori. Ez a vers a magyar nyelv szókincsén kívül álló magyar szavak jelentésének és hangalakjának megragadása – és elengedése. Akrosztikon kényszeríti a versbe a vizsgált szót, hogy elérhesse a jelentését, ami tulajdonképpen nincs is. Dőlt betűkkel jelzem, mikor a versben a hangalak részleges ismétlése és deformálódása révén megyek tovább.

Versírás vagy arrobori?

Arrobori!

Rendben, de előbb egy kis versírás.

Ugyanez elmondható fordítva is.

kép | vecteezy.com

Előző cikk
NAPLÓ