GYÁLI APOKRIF
Üres mozgólépcsők zúgnak fel.
A sötét csarnokban ismeretlen forrásból
szűnni nem akaró kalapácsütések
hozzák zavarba a fizető vendégeket.
A fém nyersen simul a húsba.
Ez az előadás része,
vagy valami improvizáció?
A konténerekből rozsdás autók zuhannak ki,
és egy talán nem is létező állam
penészes bankjegyei után kapkodnak az elesettek.
Leégett házak kulcsait söpri kupacba
a mohó tekintet.
De mikor lesz már vége ennek a sitcomnak?
Akik még néznek tévét,
mind a képernyő köré gyűlnek.
Kényelmetlenül tökéletes ég alatt sárga mező,
kár, hogy akkor megy el az adás,
mikor megjelenik a fekete alak.
Hány amputált szárnyú angyalt
feküdt már vidéki boncasztalokon?
És hány szám van még
ezen a rohadt lemezen?
Az üres keresztet
szakértelemmel
járják körbe
a véres talpú öltönyösök.
kép | vecteezy.com
