KLÍMA- ÉS NYELVVÁLTOZÁS

WORLD PRESS PHOTO

Van abban valami ördögi, amikor a nyelv, a szépen hangzó szavak is önmaguk ellen fordulnak, és paródiává, rosszabb esetben gúnnyá válnak. A valahai névadó – akár személy, akár közösség volt –, szeretettel, a jövőbe vetett hittel nevezte el környezetét. Most pedig, mintha nem lenne elég a baj önmagában, még meg kell szabadulni az értelemtől, az asszociációktól és talán az emlékektől is, hiszen a valóságban éppen az eredeti jelentés fájó, égető, sürgető, félelmetes hiánya uralkodik.

Antonio Mayoral és Guadalupe Cobos El Bosque-ben, az erdőben állnak a kamera elé, ahol a lakosság töredéke maradt, mert az elsivatagosodás miatt nemhogy erdő vagy növényzet nincs, a tengerhez jutás is egyre nehézkesebb a tradicionálisan halászatból élő lakók számára. A kiüresedett, víz nélkül maradt faluban kóborló magányos kutya és Enrique, az öreg halász lakhelye a szurdokokat, mély vízmosásokat jelentő Las Barrancas. A turisták részére beszerzett gyönyörű jacht tehetetlenül fekszik a földön La Bocaban, azaz a torkolatban, de itt már semmi nem ömlik sehova, csak a száraz homokot kavarja a szél, és az arra járó járművek kereke hagy mély nyomot a talajban. Monterrey-ben, ami eredetileg a király hegye volt, most elkeseredett emberek állnak műanyag flakonokkal, festékes vödrökkel sorba vízért, a Cerro San Juan, Szent János, a szeretett tanítvány hegye lángokban áll, miközben Chalcót – ami nahuatl nyelven tópartot, homokos vidéket jelent – elárasztotta a víz, és az épületek egy része beomlott.

nem nevezték meg

Ha a nyelv teremtő ereje apokaliptikus időkben az ellenkezőjére fordul, itt lenne az ideje visszatérni régi hagyományainkhoz, és elrejteni, ami megmaradt még értéknek. A tradicionális paraszti kultúrákban világszerte elterjedt szokás volt, hogy az újszülöttet nem nevezték addig el, azaz nem nevezték meg, amíg viszonylag nagy esélyt nem láttak arra, hogy megéri a kisgyerekkort. Még szélsőségesebb esetekben, babonából, a rossz szellemeket megtévesztő nevet adtak az újszülöttnek, például Nem Élsz és Nem Vagy.

A Föld természetes paradicsomi állapotára utaló helységneveket ki lehetne cserélni a valóságot mutató elnevezésekkel. Ezzel ugyan megfosztjuk magunkat az illúziótól, hogy alapvetően rendben van a világ, és csak pillanatnyi, átmeneti zavar keletkezett a természetes működésben, mégis: szembesítjük az emberiséget a jelenlegi helyzettel. Javasolt elnevezések: Kiszáradt Meder, Sivatag, Tüzes Katlan vagy Lángoló Síkság, a Sorbaállás Völgye, Szükség Szorongatta Szurdok, Éhezés és Szomjúság Vidéke, Háborús Körzet, Fertőzések Otthona.

Nem állítom, hogy az új elnevezésektől az ember kedvet kap meglátogatni ezeket a tájakat, de nem tagadhatjuk, hogy a valóság leírására nagyon is alkalmasak a verbálisan is brutális helynevek. És talán, de csak nagyon feltételes módban, előfordulhat, hogy egyszer az emberiség sorsáról döntők rádöbbennek, mit tesznek a környezettel. Ha ez bekövetkezne, a régi babona is feléledhetne, és ahogy a Nem Élsz nevű gyerek is felcseperedett, visszakaphatják eredeti nevüket tönkretett tájaink. Ha még lesz táj, és ha még leszünk.

kép | César Rodríguez, Norvég Vöröskereszt, SNCA, The New York Times: Mexikó, klímaváltozás

Mexikó különösen érzékeny az éghajlati szélsőségekre, mivel területének 52%-a száraz vagy félszáraz övezetekben fekszik. Az elmúlt két évtizedben a környezeti katasztrófák miatt mintegy 2,7 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re akár 8 millióra is emelkedhet. Ez a projekt emberi léptékben mutatja be a változások óriási költségeit: a tabascói partvonalak gyors eróziójától – ahol a tengerszint háromszor gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag – egészen a Monterreyben és Mexikó államban tapasztalható rendszerszintű vízhiányig, ahol a megújuló vízkészletek 1950 óta 81%-kal zuhantak.

Egy turistahajó zátonyra futott, miután a La Boca-gát víztartalma a 2022-es aszály idején 8,5%-ra csökkent. Monterrey továbbra is a szélsőséges vízhiány és a katasztrofális, éghajlati okokból bekövetkező árvizek között vergődik. Santiago, Nuevo León, Mexikó, 2022. június 20.

WORLD PRESS PHOTO kiállítás
Biodóm (Fővárosi Állatkert), Budapest
2026. szeptember 25 – november 8.
http://worldpressphotohu.info