ZÁRT RENDSZER
a perem mentén hajszálnyi rés
rosszul elvarrt selyemszál
ott szivárog ki
érthetetlen belső verőfény
nem néz vissza rám
nincs szüksége a kinti oxigénre
hogy egyenesen tartsa a gerincét
ott bent a falak nem szorítanak
körülölelik a testet
ami nem ismeri a súrlódást
bőre alatt nem lüktet a sietség
szeme íriszében nem gyűlik a por
valami sűrű édes anyagban lebeg
talán önmagában
nincs rajta heg
csak a tömény súlya
nem akar sehová megérkezni
kint a bádogot szorongatva
egyre vékonyabbá kopom a várakozástól
vigyázok a tömítésre
nehogy a zavaros levegőm
véletlenül belélegezhető legyen odabent
kép | vecteezy.com
