Brasnyó István

VISSZHANG

1994 augusztus

VISSZHANG

A visszhang, miután megtette hatalmas
útját, képes megpihenni e helyen. Semmi
nesz tovább, marad lekonyultan a kutyafül,
a hangot egyetlen szál huzal őrzi, kifeszítve, és
egészen tüskés a zúzmarától. Alig több annál,
mint ami egy dióban lakhatna: nem reccsen,
de valaki majd csak fölveszi, s tavaszig
magánál hordja. Nem látszik; szóra sem lenne
érdemes, miként a fül belseje sem.

kép | stereotyp-0815, flickr.com