TÁVLATOK
1994 február
A lábzongora a maga bonyolult huzalozásával, mielőtt elrepült volna, megállt kissé szomorkásan, kissé irigykedve a baromfiudvar előtt, kot kot, mondta a tyúk, világos volt és érthető, talán ez volt az igazság, kot kot, hogy is lehetne megtanulni ezt a szabatosságot, ezt az érvényességet, lehet-e tökéletesebben meghatározni a világ jelenlegi állapotát, kot kot.
nehezen elemezhető geometria
Emitt egy üstökös, amott egy intézeti alapszabály, az egyik végén gyertyaláng, a másikon hegyvonulatok sziklaomlásokkal és barlangokkal, itt a hegyipatak, nehezen elemezhető geometriájával, a másik oldalon az elemi részek végtelensége és bizonyos kényszeredett egyformaság: csapágy golyók, zokogás, lépések.
A Kopárdi tanyát felverte a gyom, mióta János bácsit felnyársalta a kocsirúd, és nem lett a másodfokú egyenletnek két egyenértékű megoldása, Rózsi néni beköltözött a faluba, a kéményekre gólyák és a szögfüggvények logaritmusai ereszkedtek, a régészek képletei végigmásztak a csontokon, de az őslények nem ismertek magukra. Csalódni fogsz, a feltámadás után már nem leszel ugyanaz.
Talán a dagályt nem lenne szabad karnyújtásnál közelebb engedni, talán fel lehetne akasztani a szilvát, a csillagokat, a sasok kiáltását egy vékony, erős fonálra, és valahol egy biztos ponton jól megkötözni, talán simára lehetne gyalulni a deszkát és a felejthetetlen sérelmeket, hogy jobban csússzanak, és meg lehetne kérni az Atyaúristent, hogy az életnél találjon ki valami jobbat.