TISZTÁS
2004 április
Elfekszem a fűben Elalszom Meghalok
Arcomat eső veri
elfújja nevemet a szél
Fű vagyok majd föld majd rét
Akik keresnek a lélek madaráról beszélnek
de egy kifordult buckában nem látják meg arcukat
Kedves szavaik apa anya testvér
mint rókalyuknak siránkozás
Nem ezért vagy azért hagytam el őket
Tisztás vagyok
Kedvesem pillangó éjente virággá változik
lábacskájával gyökérkéjévei csiklandoz
hogy borzongok bele
Nem tud rólam és magáról
de ha elhagynám
tudná nem egy névért teszem
és ha tényleg madárrá változna
a mélység színén lebegve
nem keresné képét a vizekben