Tornay Mari

KÖKÉNYBOKORNAK VETNÉM HÁTAMAT

1990 január

KÖKÉNYBOKORNAK VETNÉM HÁTAMAT

a Bornemissza forrásnál

állnék az út oldalán
én tölgy szomszédja
én a fekete-fehér kilométerkő
kakukkfű lapu csalán között

éjente rám suttogna a fenyő
s lenne árnyékom is
kuvik szárnyától nem rebbenő
rajta meleg zápor porolna át

s ha lehet
kökénybokornak vetném hátamat
állnék s a dolgom ennyi
fekete-fehér útjelző kő vagyok

a csaló út hogy elvetődik
a csillogó ködlepte városba
erről én mit se tudnék

csak fekete-fehér kő vagyok

az már más jelzőkő dolga
onnan merre tovább

kép | Peter Birch, flickr.com