SASSAL ÁLMODOM
1994 szeptember

Csőrébe befér a kezem, meg se érzem.
Mielőtt elrepül, még vallatom.
Tojást kéne rakni, hogy legyen belőlem
szárnyakra kelő fájdalom.
Hogy legyen utókorom.
Öklöm sebes, kínlódik a madár.
Tollát szakítom, bőre felreped.
Szűkülő szemekkel várom, amíg mondja,
nem kell az neked, nem kell neked tojás.
A te gyermeked a vijjogás.