FÉLÁLOM

Az éjszakai hangok zátonyát
a csönd szelíden körbefogja,
az álom gázlóin most lábol át,
ki minden fényedet kioltja,

akit vendégül lát az álmodó.
Ez az emlékezés-szerű lét,
mint tó vizén a körre kört rovó
hattyú tollán holdfény szórt ködét

csillantja meg egy más tér fényeit,
ahonnét az üzenet érkezik,
bár nem tudod, mi az üzenet.

Nem tudhatod, kiért nyúl kezed,
talán belőled ő egy kis darab,
amit melegével most visszaad.

kép | pxhere.com