A HÉJ VALLATÁSA
1994 január
Irigyeljem-e a sarkutazót
megtorpan a hósivatagban
a beláthatatlan egy pontjára mutat
s ott letűzi a nemzeti zászlót
meséje a kandallónál évtizedekig
majd erre a percre emlékezik
bármi világrengés ezután neki semmi
irigyeljem-e az óceánjáró matrózát
ezer hullám közül egy láttán
Egyenlítőt sivít pezsgővel köszönti
időszámítását ettől a naptól kezdi
s jelenét púpnak hordja a hátán
sorsuk merev mint holmi nyomaton
ám én a héjat vallatom
feszegetem döngetem
kikiáltozom belőle
a túloldalon mi lehet
lyuggatom tördelem
nevem karcolom egy szilánkra
s új burok vár nem messze látom
túl ezen a kiáltozáson
hahózás emlékoszlopán túl
válaszadó valaki valami