NEM PUSZTÁN SZÓRAKOZÁS
SZÓ_KÖZ: TÁRSASJÁTÉK
A startvonal óta méregetik egymást:
van köztük piros, kék, sárga, zöld, fekete.
Taktikákat dolgoznak ki,
bíznak a szerencséjükben,
irigylik a többiekét.
csakis a kijelölt irányban haladnak,
egyesek szárnyalnak. Ideig-óráig.
Próbálnak okosan gazdálkodni,
átértelmezik a szabályokat
– nekem lehessen, neki ne –,
égig érő tornyot építenek,
remélve, nem náluk dől el.
Csikorgatják a fogukat,
hosszasan egy helyben toporognak,
nem húznak máshonnan, kizárólag a pakli közepéről,
átkozzák a cselszövést, aminek áldozatául estek,
mind nevetni akarnak a végén.
Némelyik titkos szövetségre lép,
valamelyik kimarad néhány dobásból,
trükköznek – ellenfeleik hátha nem veszik észre.
Valahogy túlélik, amikor rajtuk ütnek az indiánok,
egyik-másik mindent egy lapra tesz fel.
Félgőzzel védik a zombiktól az iskolát,
reménykednek egy újabb körben,
nem tudják, mi lesz az utolsó dobásuk.
Ami a pályán folyik: élet-halál harc.
aki teheti, küzd, körömszakadtáig.
A végén a győztes mindent az orruk alá dörgöl,
ráadásul a vesztesnek kell összepakolnia.
kép | vecteezy.com