ANAKREÓN ÉS FIA
1996 április
43.
Az apától a fiúnak de nehéz is szabadulni!
Tudom én azt, de hiába, ha te lettél a barátom.
Amit élünk, ami dolgunk: beleszólhatsz, beleszólok –
ugyanegy két telefonhang… Nekem ez jó. Te kibírod?
44.
Ha a versed olvasásra
adod, eltekintek attól,
hogy a szívem hogy kalimpál:
nézem a művet.
Ha a versem olvasod, nem
pirulok, hogy látsz, s az is jó,
hogy a metrumon javítasz:
így megy a műhely.
45.
Táncol apád. Hát ide nézz, a lába hogy jár!
Sorra a sort rakja tovább: ma nincs megállás,
és hiba sincs, minden ütem helyére biccen –
bírja erővel, fiatal fejébe bor száll…
(Süsd le szemed, hogyha zavar. Bolond s öreg már.)
46.
Bornál jobb, ha a szívedet
tűzzel tölti be: mámoros
ifjakhoz szerelemre lány
illik. Hidd el apádnak.
47.
A hangomtól ne félj, fiam:
már nem sokáig hallatom,
kiszáll a szó, leszáll a csend,
s a Urában magad maradsz,
hogy szellemekkel társalogj…
Ne félj, fiam, veled leszek.
48.
Mesterség ez is, ezzel (idézek) zárom a ciklust:
„jobb, ha”… barátodnak választasz fiatalt.
Felnőttél, szedelőzhetsz. Lépj ki apád odújából
tágas a kinti világ: leld meg benne fiad!
kép | vecteezy.com
