MEDÚZATESTŰ BÉBIBÁLNA

SZÓ_KÖZ: GUMICSONT

Írni kellene, de mit is? Volt valami hívószó. Előbb megnézem, mit posztolt a miniszterelnök, hadd tudjak már róla, mi folyik ebben az országban. Az én életemre is hatással van. Ú, a miniszterelnök mekkora arc már, ahogy itt pörög a vidámparkban, és milyen jó szám megy alatta, mi is ez? Na mindegy, írni kellene. Valami ütőset, mondjuk egy hullámvasútról. De hogy jön ez ide? Hoppá, jött egy üzenet Rozitól. Meg kellene válaszolnom, mert látta, hogy láttam, és aggódna vagy dühöngene, hogy miért nem írok vissza. De nem válaszolhatok akármit, kicsit utána kell gondolnom, ráérek-e tizedikén, és kész lesz-e addig a novella. Attól függ, hogy ma írok-e hozzá legalább egy vázlatot. Jaj, írni kellene.

ez is éjáj?

Ez most novella vagy vers? Mit is kértek? Semmit? Akkor vers. Vagy meghatározatlan műfajú agymenés. Jut eszembe: egy cikkben azt írták, hogy mesterséges intelligenciával agyat műtöttek. Hol is láttam? Rákeresek. Atyaég, mik vannak itt. Mi ez a fotó? Azért ez durva. Az életben nem láttam még ekkora cukkinit. Vagy ez is éjáj? Azzal bármi lehet bármekkora. Milyen képet generálna, ha azt adnám meg, hogy a világ legnagyobb padlizsánja és én? Nézzük. Huhh, jobb, ha bezárom.

Nem írt rám senki azóta? Miért nem? Mindenki utál? Megkérdezzem erről az éjájt?

Te jó ég, megsülök. Hány fok lesz ma? Harmincnégy. És azt írják, ez most hátralevő életünk leghűvösebb novembere. El kellene adnom a télikabátomat, amíg még lehet. Kész a mosás, kiteregetek, zokni, póló, törülköző, megint zokni. Hú, ez iszonyú unalmas. Írni kellene. Ahhoz meg sokat kell olvasni, például a Napi Novellákból egyet, vagy egypercesekből kettőt, nézem is, hú, de jók, és alattuk van egy poszt a bébibálnákról, meg kellene menteni őket, aztán videók, gördeszkás mutatványok, valami híres ember tortát eszik. Reklámok. Életbiztosítás, felmosófej meg lakáshitel. Mekkora hülyeség, még hogy targetálnak, minek kellene nekem felmosófej? Fociszakértős poszt, kettővel alatta valami a cunamikról, na, abba inkább bele se gondolok.

Mi van?! Öt perce azt nyilatkozta egy helyettes államtitkár, hogy az ellenzéki frakcióvezető rágcsálófejű tahó. Hmm, frissítették, utána még bekapcsolva felejtett mikrofonnál azt sutyorogta a miniszterelnök fülébe, hogy a csávó igazából egy medúzatestű náci, csak nem akar pereskedni.

Már szervezik a tüntetést, nézzük, melyik haverom jelölte, hogy megy. A Rudika! Hát nem hiszem el! Ezer éve nem söröztünk, azt hittem, rég lelépett innen. Ráírok. Semmi. Mikor ír már vissza, biztos, hogy látta, csak beállította, hogy ne lássam, hogy látta.

csak pozitív értelmezés

Jön egy hírlevél, csak a címeket futom át, azért mégiscsak itt élek, és a tetején villog, hogy rendkívüli, szóval biztos nagy a baj. Az influenszerek szakszervezete kijelentette, hogy a medúzatestű szót ők használták először, és csak pozitív értelmezése létezik. Le akarják fújni a tüntetést, pedig már háromezren rányomtak, hogy ott lesznek. Akkor mégse nyomok rá. Úgyis hőség lesz. Meg is rendelem azt a jégkockatartót, rákeresek, legyen mondjuk kék és olcsó, te jó ég, négyezer-ötszáz találat, mind kék és olcsó, most akkor melyik legyen? Csillag alakú, szilikon, pálmafás? A legelső? Miért pont az? Átnézem az első ötvenet. Hát, ez nem lesz egyszerű. Az aljára tekerek, ott meg szuper hűtőtáskákat ajánlgat, még medúzamintás is van. Hogy lehet ennyire olcsó?

Írni kellene. Mintha lenne egy app, ami segít a feladatra koncentrálni. De hogyan? Lekapcsolja a többi appot? És aztán önmagát is? De akkor a többi újra bekapcsol? Rákeresek. Hű, van egy csomóféle, időbeosztó, noszogató, motiváló. Mindet letöltöm. És egy farmos játékot.

Többet kellene olvasni. Meg írni. De valamit mintha elfelejtettem volna. Ebédelni?

Hoppá, jött egy üzenet. Ú, kettő!

kép | vecteezy.com