Vörös István

KÖTELESSÉG ÉS SZESZÉLY

KÖTELESSÉG ÉS SZESZÉLY

Beszélek hozzád: megkötöm magam,
beszélsz hozzám: lazítod a kötést,
az egyenlő viszonyhoz ez kevés.

Az adott szó túl gyakran elsuhan,
a feloldás az új követelés.
Beszélek hozzád, megkötöm magam,

hallgatok rólad: minden őszinte, és
kicsit titkolózás formája van.
Az egyenlő viszonyhoz ez kevés,

az egyenlőtlenség közénk zuhan,
a lélek titkos mélyébe benéz.
Beszélek hozzád, megkötöm magam,

nem hallgatsz rám, ez a felismerés.
A szabadság helyén csak szél rohan,
az egyenlő viszonyhoz ez kevés,

alszunk kötelesség karjaiban,
de fölébreszt a legkisebb szeszély.
Beszélek hozzád, megkötöm magam,
az egyenlő viszonyhoz ez kevés.

Versmondó | Horgas Judit

Kapcsolódó segédanyagok: