Szigeti Zoltán

VIRÁGOK, FÁK A PORONDON

VIRÁGOK, FÁK A PORONDON

Ülj le egy kényelmes fotelbe, ahogy apa szokott, mikor tévét néz, kávézik vagy olvas. Csukd be a szemed, és lazíts! Képzeld el, hogy cirkuszban vagy! Ugye, voltál már korábban vagy láttál a tévében? Tudod, hogy miután a közönség lassan elhelyezkedett, a gyerekek is elcsendesedtek, megszólal a bevonuló induló, s a körbejáró, bemutatkozó művészek láttán mindenki ütemesen tapsol. De milyen különleges, hogy most nem igazi artisták, nem bohócok vagy idomárok jönnek, hanem, ó, hát mik ezek a zöldségek? Hiszen ezek növények!

– Ők lépnek fel? És mi lesz a műsor?

– El sem tudod képzelni, ugye? Tartsd csukva a szemed, és meglátod! Kezdődhet a produkcióóóó!

Az első fellépő a szivárvány eukaliptusz. Úgy konferálja a porondmester, hogy ő minden bizonnyal a Föld legszínesebb fája. A fa törzse a szivárvány színeiben pompázik, ami az időjárástól és a fa korától is függ, bár az egész évben, folyamatosan tartó kéreghámlás okozza. A hámlás során ugyanis előtűnik a zöld belső kéreg, aminek a színe először kék, lila, majd narancs és vörös tónusúra változik, és ennek köszönhető a változatos színekben pompázó fatörzs látványa. Vendégművészünk Hawaiiról (ejtsd: havaj) érkezett, de előfordul a Fülöp-szigeteken és Ausztráliában is.

A bohócok következnek, akik kecses virágokként perdülnek a porondra.

– Kedves közönség! Köszöntsék a bohócvirágokat!

Az érzékeny lelkületű bohócok ötszirmú, tölcsérformájú virágai nagyon színesek, leggyakrabban sárgák, de van piros, rózsaszín, narancssárga és fehér, sőt pettyes vagy foltos is, mintha tintapacák lennének rajtuk. Öröm rájuk nézni! Hogy milyen poénokat mondtak? Ki tudja azokat megjegyezni, hiszen mindenki csak a szépségüket csodálja!

Egy mimóza lép most a közönség elé. A produkció egyszerű, rövid, mégis különleges. A porondmester vékony pálcával megérinti szárnyaltan összetett levelét, mire a levélkék, szinte ijedten, azonnal összecsukódnak, lekonyulnak. Az indokolatlanul kényeskedőknek szokták mondani, hogy ne légy már olyan érzékeny, mint a mimóza. A produkció után, a színfalak mögött jó félóra kell, hogy ismét magához térjen, és peckesen álljanak levelei.

(A folytatás a téli számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: