HEZITÁL KIRÁLY KÉT FIA
Sok-sok évszázaddal ezelőtt, az Óperenciás tengertől keletre, az Üveghegytől északra terült el a szépséges, magas hegyekkel körülölelt kis ország, Kitária. Királyát Hezitálnak nevezte el a nép, mivel nehezen döntött saját és országa ügyeiben. Eredetileg Bonifác királynak hívták, de erre csak az ország legöregebb lakói emlékeztek.
Döntésképtelensége néha szerencsésnek bizonyult. Egyszer például megsértette őt a szomszédos Madúria császára, Zsörte. Hezitál dúlt-fúlt mérgében, azonnal hadakat akart küldeni Madúriába, hogy megtorolják a sérelmet. De mire eldöntötte, hány lovast, hány gyalogost és hány ágyút küldjön, elpárolgott a haragja.
Hezitálnak és feleségének, Gilda király-nőnek kétpetéjű ikrei születtek, Gáspár és Boldizsár. Gondolhatjátok, hogy a nép őket is átkeresztelte. Felnőtt korukban Gáspár minden idejét a palotában és annak kertjében töltötte, a nép csak a nagy ünnepek alkalmával látta. Elnevezték Maradninak. Boldizsár viszont bejárta nemcsak Kitáriát, de az egész akkor ismert világot, Madúriát, Orákföldet, Szuriliát és Varhadóniát. Őt Jönni-menninek csúfolták.
Természetük szöges ellentéte már kicsi korukban kiütközött. Maradnit az édes semmittevés tette boldoggá. Képes volt naphosszat egyhelyben üldögélni és álmodozni. Jönni-menni viszont folyton tett-vett, izgett-mozgott, jött-ment.
Amikor Hezitál király érezte, hogy megöregedett, elhatározta, hogy kijelöli utódját. Igen ám, de kit válasszon? Az anyja szoknyája mellől el sem mozduló Gáspárt vagy a világcsavargó Boldizsárt? Miképpen döntsön? Sokat töprengett, tépelődött, hezitált. Gilda királynő segített jó tanácsával.
– Mindkét fiunk okos és jószívű. Mindkettő jó király lenne. Vizsgáztasd le őket az udvari tudósunkkal. Amelyikük jobban ismeri a világot, az legyen az utódod.
Az öreg király megfogadta a tanácsot. Egy reggel magához kérette a két fiút, de csak Maradni jelent meg pár perc múlva. Jönni-mennit Orákföldről kellett hazahívni galambpostával, két napba is beletellett, mire hazaért paripáján.
– Drága fiaim, érzem, hogy hamarosan távozom ebből a világból, ideje, hogy megnevezzem az utódom. Választanom kell köztetek. Baranga, az udvari tudós levizsgáztat titeket. Öt kérdést tesz fel nektek a világunkról. Aki több jó választ ad, az lesz az új király.
Nyilván azt gondoljátok, hogy Jönni-menni többet tudott a világról, hisz bejárta azt, így több jóválaszt adott, mint az otthon csücsülő Maradni. Nem így történt.
– Mi Madúria államformája? – tette fel az első kérdést Baranga.
– Császárság! – válaszolta rögtön Maradni.
– Hány tó van Orákföldön?
– Tizenhárom – felelte megint csak Maradni.
– Milyen magas Szurilia legmagasabb hegye?
– 2353 méter – erre Jönni-menni válaszolt. Nagyon szeretett hegyet mászni.
– Hányan laknak Varhadóniában?
– Huszonhatezren – válaszolt ismét Maradni.
– Az utolsó kérdésem: hány napi járásra van Orákföld Kitáriától?
– Lóháton kettő, gyalog öt – vágta rá azonnal Jönni-menni.
Hezitál király ezután kijelentette, hogy Gáspár lesz az új király. Azt kérdezitek, ez hogyan lehetséges? Miért tudott többet a világról Maradni, mint Jönni-menni?
Nos, Jönni-menni valóban bebarangolta az akkor ismert világot, de nem azért, hogy ismereteket szerezzen, hanem hogy jól mulasson. Neki aztán teljesen mindegy volt, hogy Madúriában császár, király, szultán vagy kán uralkodik. Fürdött Orákföld összes tavában, de nem számolta meg azokat. Rengeteg emberrel találkozott Varhadóniában, de nem jutott eszébe megkérdezni, összesen hányan lakják az országot.
Maradni viszont kiskora óta ott lábatlankodott Baranga körül, és szívta magába az ismereteket. A vacsorákon, melyeket az idegen földek követei tiszteletére rendeztek, Maradni mindig a diplomaták közelében foglalt helyet, és kifaggatta őket országaikról. Ha pedig Jönni-menni olykor-olykor megfordult a palotában, őt is töviről-hegyire kikérdezte tapasztalatairól.
Maradni, miután az öreg király kinevezte, így szólt atyjához:
– Édesapám. Csak eggyel több jó válaszom volt, mint Boldizsárnak. Hiába tudok többet elméletileg a világról, testvéremnek több a tapasztalata. Engedd meg, hogy együtt uralkodjunk. Én a palotából irányítom majd az országot, Boldizsár pedig újra és újra bejárja, hogy megismerje a nép kívánságait, megtudja, mit szólnak a törvényeinkhez.
Mit gondolsz, az öreg király beleegyezett, hogy egyszerre két királya legyen Kitáriának?