FAÉKKEL ÉS DARUSKOCSIVAL
Nepomuki János prágai érseket a 14. század végén állítólag azért ítéltette halálra IV. Vencel király, mert megtartotta a gyónási titkot. Az egyházi legenda szerint a feleségére féltékeny Vencel kínzással akarta kicsikarni az érsek vallomását, hogy az asszony mit gyónt meg. Mivel nem járt sikerrel, a Károly hídról a Moldvába dobatta a papot. A vértanú Jánosról egyre több legenda terjedt és egyre nagyobb tisztelet övezte Európa-szerte, de csak a
18. században avatták szentté. Ő lett Cseh-ország, sőt, a hidak és a halászok védőszentje.
Hamarosan nagy igény támadt a szentet ábrázoló szobrokra. Hazánkban is közel hétszáz Nepomuki Szent János-szobor áll, főleg hidak közelében. A kőfaragó műhelyek az egyre több megrendelést úgy teljesítették, hogy gyorsan megmunkálható, puha kövekből, a Dunántúlon homokkőből és mészkőből, a keleti országrészben tufából faragták ki a szentet. Ezek a kövek viszont nagyon mállékonyak. Amikor rossz állapotba kerülnek, és az alapozás hiánya miatt megdőlnek, szétbontva minden szobrot műhelybe kell szállítani a javításhoz.
A szállítás legtöbbször nehéz és kockázatos, mert nem látunk a kő belsejébe, nem tudhatjuk biztosan, hogy az eredeti kötéseket hogyan oldjuk fel. Az egyik legősibb eszközt, az éket használjuk a régi kötés oldására. Hat-nyolc keményfa éket ütünk körbe a figura alá, amíg el nem szakad a talapzattól.
Régen olykor ólommal ragasztották össze a vascsapon álló alakokat. Amikor az egerszalóki Nepomuki-szobrot bontottuk, az ólom olyan erősnek bizonyult, hogy keresnünk kellett a faluban egy lakatost, aki lánghegesztővel olvasztotta ki az ólmot. Háromórás kínlódás után végre darusautóra került a szobor-együttes, ám ekkor jött még a neheze. A szobor a főút alatti mélyedésben állt, és a megrakott teherautó nem tudott onnan felkapaszkodni az útra. Traktorost kellett hívunk, aki kihúzta a darusautót.
A pápai Nepomuki Szent János-szobor egyedülálló Magyarországon, mert két-szereplős: a katonát is ábrázolja, aki egy husánggal lesújt a szentre, mielőtt a Moldvába lökné. A két figurát a hátoldalon „U” alakú, hosszú, szabadon álló kapcsokkal rögzítették a talapzathoz. Amikor megkezdtük a szobor helyreállítását, azt hittük, ezek a kapcsok csak biztonsági megerősítések. Ám amikor a két kapcsot eltávolítottuk, a figurák előre dőltek, mert a barokk kori kőfaragók valamilyen okból nem alkalmaztak belső, rejtett vascsapokat. Szerencsére nem zuhantak le a földre, nem törtek darabokra. Sikerült először gerendákkal megtámogatni a figurákat, majd gyorsan hívtunk egy darusautót, segítségével visszaállítottuk a szobrokat eredeti helyzetükbe, és visszaragasztottuk a kapcsokat.
Ezek a szobrok súlyosak, kézi erővel nem mozgathatók. Darusautót kell hívnunk vagy háromlábú állvánnyal és láncos csörlővel emeljük le a műalkotásokat talapzatukról, és a visszaállítás is ugyanígy történik.