TITKOS KERT A FŐVÁROSBAN
Magyarország első botanikus kertje a jövőre kétszázötven éves Füvészkert. A kertet 1635-ben az orvostudományi egyetem részeként alapították Nagyszombatban (ma: Trnava, Szlovákia), majd többször költöztették. Végül a budapesti Józsefvárosban talált otthonra. Abban az időben a természettudományos képzés – tehát a botanika (magyarul növénytan) is – az orvostudományi oktatás része volt.
A Füvészkert egyik igazgatója még állatokkal akarta benépesíteni a kertet, de időközben megnyitott a Fővárosi Állatkert, így a botanikus kertben maradtak a növények.
A botanikus kertek a növényvilág változatosságát mutatják be. Hazai tájak sajátos növényeit és messzi vidékekről származó ritkaságokat is láthatunk. Van benne sziklakert hegyvidéki növényekkel, üvegház tele több- százféle kaktusszal, csodálatos színekben virágzó japán cseresznyefa, és a több ezer éves faj, a ginkgofa is jól érzi ott magát.
A reformkorban épült a ma is álló, trópusi növényeknek otthont adó, hatalmas Pálmaház, és az országban egyedülálló Viktória-ház ahol az amazonasi őserdőből származó tündérrózsa él. Ez a különleges növény óriási, a víz felszínén lebegő levelén elbír egy kisgyereket is – ezt évente egyszer, Viktória-virágzáskor ki is lehet próbálni a Füvészkertben.
A kertet eredetileg angolkertként, a természet szépségét és látszólagos érintetlenségét őrzőstílusban alakították ki. A látogató szabálytalanul tekergő ösvényeken járhatta be, természetes forrásból táplált tóban, szigetben és műromokban is gyönyörködhetett.
Mára a Füvészkert területe a szomszédos orvosi egyetem évszázadok óta tartó, fokozatos terjeszkedése miatt jóval kisebb, de zegzugos elrendezése ma is különleges hangulatú.
A Füvészkert elnevezés a nyelvújítás korából származik, de Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye nyomán lett igazán ismert. A környéken játszódó történet egyik fontos helyszíne a füvészkerti Pálmaház, ahol Nemecseket megfürdették. A jelenetnek egy kerámiából készült Nemecsek-szobor állít emléket a Viktória-házban.