SZUPERHŐSÖK
Tudod, hogy mit csinál a bűvész, ha nem dolgozik? Bűvészkedik! Miért bűvészkedik akkor is, ha éppen nem a közönség előtt szerepel? Mert ezt a munkát nem könnyű csak úgy abbahagyni. Egy bűvész mindenhol az újabb trükkök lehetőségét látja.
Az agya állandóan azon jár, hogy még jobb és még hihetetlenebb mutatványokat találjon ki.
Például, ha te vagy én a tóparton üldögélünk, elmerengünk a táj kínálta csodás látványban. Ha bűvész ülne mellettünk, ő mást látna: mindenekelőtt a lehetőségeket. Mondjuk, azon törné a fejét, hogyan lehet vízen járni. A bűvész jól ismeri a fizikai törvényeket, tudja, hogy egy átlagember nem képes a vízen járni: vagy úszik, vagy elsüllyed a tóban. De a bűvész mindenre képes, még azt is sikerül elhitetnie velünk, hogy jár a vízen.
A bűvészek, akár a szuperhősök, fantasztikus tettekre képesek: épületeket tüntetnek el, több lakattal lezárt ládákból bújnak elő, autókat és embereket lebegtetnek, vagy megduplázzák a zsebünkben lévő pénzt. Ők az illúzió mesterei.
Amit mi szemfényvesztésnek látunk, az valójában pontosan megtervezett cselekvések sorozata. A bűvész kitalálja, hogy mi a célja az adott mutatvánnyal, majd lépésről lépésre átgondolja a megvalósítást. A bűvésztrükk tökéletes kivitelezésének elengedhetetlen része a tervezés. Alaposan megfontolja, melyik kezét mikor hova tegye; mikor szeretné, ha a keze helyett inkább egy tárgyra figyelnénk; milyen és mekkora méretű kellékekre van szükség a trükk előadásához. A tervet pontosan kell követnie, mert ha kihagy vagy elront egy lépést a sorrendből, tönkre teheti a műsorszámot. Tehát a bűvésznek alaposnak, összeszedettnek és fegyelmezettnek kell lennie. Egyszerre koncentrál az illúzió helyes kivitelezésére, a saját testbeszédére és a közönség reakciójára.
A bűvész sikeréhez az is hozzájárul, hogy figyel a nézőire, hiszen tehetségével őket szórakoztatja. Ha valami nem tetszik a közönségnek, ha az unalom jeleit látja az emberek arcán (például ásítanak, másfelé nézegetnek), érdemes átdolgozni a produkciót. A nézők arcmozgása és testbeszéde folyamatos visszajelzést ad. A közönség nemcsak a produkció végén ismerheti el tapsviharral a művész tehetségét, hanem előadás közben, egy-egy trükk után is. Az emberek figyelmét azzal is megragadhatja a bűvész, hogy nézőket is bevon a mutatványba, például megkér valakit, húzzon a kártyapakliból. A közönség ilyenkor együttérez a kiválasztott emberrel, izgulnak érte, ezért még jobban figyelik a mutatványt. Közben a bűvész ezzel el is tereli a figyelmet magáról a felkért nézőre. Amíg a közönség a kiválasztott nézőre összpontosít, a bűvész egy pillanatra szinte láthatatlanná válik, és például ilyenkor rejt el valamit a kabátujjába.
(A folytatás a téli számban olvasható)