Somfai Anna

SZUPERCSAPAT

SZUPERCSAPAT

Hóbort professzort aznap este szokatlan csend fogadta a házban.

– Hahó! – kiáltott. – Van itthon valaki?

Tompa morgást hallott a nappali felől, így arra vette az irányt. Kristóf a fotelban gubbasztott, fel sem nézett, a telefonját nyomkodta.

– A többiek?

– Elmentek mamával bevásárolni, vagy valahová.

– És te? Nem mentél velük?

– Nem volt kedvem.

A professzor levetette kabátját, és a konyhába indult teát készíteni.

– Kérsz egy csésze mentateát? – szólt a nappaliba, de nem érkezett válasz.

Míg felforrt a víz, azon töprengett, mi történhetett. Hát persze, kapott a fejéhez, holnap lesz a természettudományi csapatverseny megyei fordulója.

– Hánykor kezdődik a holnapi verseny? – lépett a szobába, tálcán egyensúlyozva a két csésze mentateát.

– Fél háromkor. De semmi értelme elmenni.

– Hogyhogy?

– Barna bejelentette, hogy inkább a hokicsapatával utazik a következő meccsre, Szegedre.

– Értem. És ki lesz a póttag helyette a csapatban?

– Csak hárman leszünk, senki más nem vállalta az osztályból. Így persze esélytelen…

– Hm… – mormogott a professzor –, a négyes csapat nem mindig alakul könnyen, bár azért meg lehet oldani.

– Ezt meg hogy érted? – kapta fel a fejét Kristóf.

– Csak a kölcsönhatásokra gondoltam – szabadkozott a professzor –, tudod, a fizikában is régóta hasonló kérdéssel foglalkozunk. Négy alapvető kölcsönhatást ismerünk, és három közülük egy csapatban játszik, míg a negyedik nehezen illeszkedik közéjük.

– Ez hogyan lehetséges? – tette le a telefont Kristóf.

– Az anyag legkisebb, elemi részecskéi között, rövid távolságokon vizsgálva, háromféle vonzóerő működik: az elektromosság, az atomok magjában ható erős kölcsönhatás, és a radioaktív bomlást előidéző gyenge kölcsönhatás.

– Azért hívják erősnek a kölcsönhatást, mert a részecskék közti legerősebb vonzóerőt adja?

– Pontosan így van. Minél inkább próbáljuk eltávolítani egymástól ezeket a kvarkoknak nevezett, legkisebb elemi részecskéket, az erős kölcsönhatás annál nagyobb erővel rántja őket egymáshoz. Így ezek a legkisebb részecskék szabadon szinte nem is léteznek, gyakorlatilag elszakíthatatlanok.

– És a negyedik játékos?

– Ő kilóg a csapatból, csakis nagy pályán hajlandó játszani. Míg a másik három együttműködik, hogy összetartsa a körülöttünk látható anyagot, a negyedik vonzóerőt, a tömegvonzást, vagy más néven gravitációt, csak jóval nagyobb távolságokon érzékeljük.

(A folytatás a tavaszi számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: