Szigeti Zoltán

HA A KLÍMA BEKEVER

HA A KLÍMA BEKEVER

A növények fejlődése időről időre ismétlődő, körkörös folyamatokban történik, mint a lombosodás, a virágzás, a terméshozás és a lombhullás. De a környezeti körülmények erős vagy tartós megváltozása megzavarhatja ezt a ritmust.

A Földet nagy – 20–40 km-es – magasságban övező ózonréteg elnyeli az élőlényekre veszélyes ultraibolya (UV) sugarakat. A Föld egyes területei felett, különösen a sarkoknál ez a réteg azonban változó mértékben elvékonyodott, sérült, úgy szoktuk mondani: kilyukadt. Ez érinti Dél-Amerikát, annak is a déli részét, ahol nagyon erős UV sugárzás éri az ott élőket. Ennek az egyik hatása, hogy például az ott termesztett kukorica termős torzsavirágzatának és porzós címervirágzatának az érése időben akár egy héttel is elválik egymástól. Így lecsökken a megtermékenyülés esélye, s a termés mennyisége is töredékére csökken, egy csövön alig húsz-harminc szemet lehet találni.

A globális felmelegedés a szárazföldi területeken helyenként súlyos és tartós vízhiányt okoz, amit egyes növényfajok úgy élnek túl, hogy fejlődési ritmusukat megszakítva anyagcseréjüket teljesen leállítják, és hosszú időre, több hónapra, sőt akár évekre is tetszhalott állapotba kerülnek. Amikor jótékony eső éri őket, megnedvesedve gyorsan helyreáll a működésük. A nálunk is gyakori háztetőmoha is képes erre. Ez a jelenség a kiszáradástűrés, ami nemcsak egyes moháknál, de kétszikű növények közt is előfordul. A bulgáriai Rodope hegységben élő Haberle-virág a meredek mészköves lejtőkön gyakori, tartós szárazság idején szintén ezt a különleges túlélési technikát használja.

Más módon alkalmazkodtak az időszakos szárazsághoz egyes, az afrikai szavannákon élő lágyszárú növények. Egyedfejlődésük a rövid csapadékos időszakhoz alkalmazkodva felgyorsul. Természetfilmekben gyakran látni, hogy a szavannát a nap sugarai tartósan perzselik, a talaj kiszáradt, repedezett, a lágyszárú növények száraz kórókként merednek az égnek, a hőségben az állatok a némi árnyékot adó fák alá húzódnak. De a távolban már gyülekeznek a felhők, fokozatosan beborul, majd megnyílnak az ég csatornái és esővíz áztatja a szomjas földet. Ilyenkor a földben megbúvó magvak a nedvességtől kicsíráznak, a csíranövények gyorsan szárba szökkennek, hajtásuk kiteljesedik, hamarosan virágot hoznak, majd magot érlelnek. Mire a nedves időszaknak vége, minden gyorsan lezajlik, jöhet megint a szárazság, amit azonban a szétszórt magok már képesek átvészelni. S ha majd ismét elered az eső, az egész folyamat újraindul.

Nem gondolnánk, hogy a nagy felmelegedés a parfümipart is veszélyezteti. A klímaváltozás károsan hat a legtöbb parfüm alapanyagait biztosító virágokra, mint a jázmin, a rózsa vagy a vanília. A hőhullámok miatt ugyanis ezekben a növényekben az illóolajok termelése erősen lecsökken, s egyre többet kell szüretelni, hogy elegendő illatanyagot nyerjenek ki.

A világ kakaóellátásának jelentős részét adó két nyugat-afrikai országban, Ghánában és Elefántcsontparton a melegedés miatt a kakaócserjéken melegkedvelő gombák telepedtek meg, és súlyosan károsították az ültetvényeket. A termelők azzal próbáltak védekezni, hogy a cserjéket magasabb területekre telepítették, ahol a hőmérséklet valamivel alacsonyabb, de még kedvező a növénynek, és kevésbé jó a kórokozó gombának. A kakaótermelés nehézségei miatt a kakaó ára sokat emelkedett. A csokoládégyárak csökkentették nemcsak a csokoládék kakaó-tartalmát, hanem termékeik méretét is. Ezt magad is megfigyelheted. Ha legközelebb kapsz egy tábla csokit, ne lepődj meg, ha a korábban megszokott méretnél valamivel kisebb. Hitted volna, hogy ez is a globális klímaváltozás következménye?

Kapcsolódó segédanyagok: