Turzó Lívia

SZERENCSÉS JÓ NAPOT!

SZERENCSÉS JÓ NAPOT!

A babonák keresztül-kasul behálózzák életünket, akár hiszünk bennük, akár nem. Ha belegondolsz, onnantól, hogy reggel elindulsz otthonról, addig, hogy este lehunyod a szemed, rengeteggel találkozol.

Átmegy előtted egy fekete macska az úton – mit teszel? Keresztbe fonod az ujjaidat, hogy szerencsét hozzon? Megfogod a gombodat, amikor találkozol egy kéményseprővel?

Az ajtófélfára akasztott patkó megvéd a rossz szellemektől, pénztárcában őrzött szerencsepénz még több pénzt vonz magához. S ki ne töltött volna már órákat a fűben négylevelű lóhere után kutatva! Hogy tényleg szerencsét hoz-e, nem tudom, csak a nagy örömre emlékszem, amikor végre találtam egyet.

Honnan jönnek a babonák?

Annyit biztosan tudunk, hogy régről, nagyon régről, és sokszor a természeti jelenségek magyarázatával kezdődtek. A technológia előtti időkben az emberek úgy gyarapították a tudásukat, úgy alakult a hiedelemviláguk, hogy figyelték a természetben ismétlődő jelenségeket, és ezekhez kötötték a számukra fontos eseményeket. Életbevágóan fontos volt, hogy miként alakul az időjárás, és ebből következtettek arra is, milyen termés lesz abban az évben. Az évszázados megfigyelések ma is működnek, te magad is ellenőrizheted. Például ha a Balatonnál jársz, és a szemben lévő part sokkal tisztábban és közelebbinek látszik, mint máskor, szinte biztos, hogy vihar közeledik. Ha „véresen kel a Nap” – vörösen izzik felkeléskor –, aznap erős szél várható. Őseink figyelték az állatok viselkedését, a madarak mozgását vagy egyes kiemelt napok időjárási jelenségeit is. Hiedelmeik közé tartozott például, hogy ha korán érkeznek a fecskék, enyhülés várható, vagy hogy február 24-én, Mátyás napján, ha Mátyás nem talál jeget, akkor csinál, ha talál, akkor vág. Ezért is hívják Jégtörő Mátyás napjának.

(A folytatás a téli számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: