SZÉP ASSZONY VÁSZNA
Határtalan a képzelet, de bárhogy igyekszik, teljesen mégsem tud elrugaszkodni a földtől. A mesék, mondák, hiedelmek kitalált lényei fél lábbal a valóság talaján állnak. Az ókori görög kentaurok mintái vágtató lovasok voltak, a haltestű sellőké vízcseppektől csillámló bőrű, fürdőző lányok. Régi korok képzelt szörnyeit, griffeket, mezopotámiai kapuőrző démonokat és a legfantasztikusabb kínai sárkányokat is létező állatok tagjaiból rakták össze.
A környezet is befolyásolja jellegüket. Sivatagi népeknek nem voltak trolljai és entjei (faemberek), sem barlanglakó törpéi, mint az erdős hegyvidékeken élő germánoknak vagy keltáknak. Krokodilistenséget csak a Nílus mentén tisztelhettek; elefántfejű Ganésájuk csak a hinduknak lehetett.
mindennapi életük égi mása
A magyar hiedelemvilág nem bővelkedik kitalált lényekben. Pusztai nomád őseink az egyhangú ázsiai sztyeppéken nem sok sejtelmes vagy ijesztő, ihletet adó jelenséggel találkoztak. Helyettük azonban – mint hatalmas jurta nemezkupolája – az égbolt feszült föléjük, akár egy háromdimenziós képernyő. Képzeletük oda vetítette mindennapi életük égi mását, amelynek középpontjában a mindenséget tartó sátorrúd csúcsa, a Sarkcsillag és a Göncölszekér (Nagy Medve) áll. Göncöl a régi magyar hitvilág titokzatos alakja: csodatévő táltos. Mondák sora szól arról, hogy szekere hogyan került az égre, és kiket vagy mit szállít rajta. Hol Illés prófétát röpíti a mennybe, hol szénát hord az eget-földet összekötő Tejúton. Az épp hogy látható Kisbéres vagy Ostoros csillag (Alcor) vezeti a szekeret húzó ökröket. A szekér rúdja görbe, mert Göncöl a kocsmából jövet részegen nekihajtott valaminek. A régi magyar égboltnak ugyanis Kocsmacsillaga is van, ahová a Bojtárok, a Kaszás-, a Halász-, a Pásztor-, a Csősz-, a Kalmárcsillag, és titkon talán a Bujdosó– meg a Fogolycsillag is eljárhat. A Kaszásnak (Orion) Sánta Kata (Nagy Kutya) hozza az ebédet, akinek azért fáj a lába, mert rálépett egy eldobott kaszára. Bujdosók csillagának (Aldebaran) a Bujdosók lámpása világít, hogy el ne tévedjen a Göncöl szérűje, a Kaszás telke és az Óriás gázlója között. S hogy ennek azégboltra telepített falunak– egy káprázatos, múltbéli Disneylandnek (ejtsd: diznilend) – a lakói eligazodjanak az időben, az általunk Esthajnalcsillagnak ismert Vénusz este Vacsoracsillagként tér nyugovóra, virradatkor Hajnalcsillagként kel föl. Őseink még ismerték az Éjféli és aVirrasztó csillagot, az évszakokat pedig csudás nevű égi vándorok jelezték nekik: a Harmatlegeltető, Rétszagoló, Zúzmarás és Fagyhozó csillag.
(A folytatás a nyári számban olvasható)