ORMÁNYZÁS
Figyeltem hosszan egy kiselefántot: ormányozott, pörgött,
helikoptert játszott; lasszót vetett néhány árva bokorágra,
azután nagy orrát mankónak használva sántikálni kezdett –
szinte fel is bukott. Mint később megtudtam (kicsit sem köztudott):
az elefántgyerek könnyedén tanul. Magától trombitál
(harsányan és vadul). Egy tantárggyal viszont meggyűlik a baja –
javarészt fizika, s nehezebb, mint bármi:
hogyan lehet az ormánnyal hatékonyan,
szépen – emelt szinten, művészien – bánni.
Érző, tapintó kéz, veszélyes buzogány,
pohár, zuhany, hangszer, ölelő kar, fegyver –
nagybetűs Tudomány kiismerni annak,
ki ha egyensúlyoz, tüsszenteni sem mer.
Amikor úgy látszik, kiselefánt játszik önfeledten, vígan
saját ormányával: leckéjével küzd épp, s ormánya nem átall
játszani szegény gyerekelefánttal.