NYELVÜNK RÉSZEI

Az emberek világszerte sokféle nyelven beszélnek. Valaki magyarul, mások például olaszul vagy finnül, de olyan is akad, aki két vagy három nyelvet is megtanult már gyerekkorában. Sokan az iskolában találkoznak újabb nyelvekkel. Legalább egy anyanyelve mindenkinek van.

Ám hiába használ két ember egy közös nyelvet, mégsem teljesen egyformán beszélnek. Például a britek megértik az amerikaiakat, de a beszédükből észreveszik, hogy ki él velük a szigeten és ki az óceánon túl. A különböző helyen élők más szavakat használnak ugyanarra a dologra, bizonyos szavakat pedig máshogyan ejtenek ki. Aki több helyen megfordult a világban vagy tanult erről, a lakóhelyre és sok másra is tud következtetni mások beszédéből.

A mi nyelvünk is számtalan részből áll. A magyarok egy része tányérvirágnak mondja, amit mások napraforgónak, magját pedig makukának. Gondoltad volna, hogy az egres, a piszke, a köszméte, a csipkeszőlő és a tüskebogyó mind-mind ugyanazt a kis szőrős-bogyós növényt jelenti? Az a krumplis – vagy burgonyás – étel, amit a Balaton környékén dödöllének hívnak, nyugatabbra már gánica.

Néhány dologra mindannyian tudunk több szót – ezeket szinonimáknak nevezzük –, mint a kutya és az eb, az autó és a kocsi, de sok szinonimát csak egy-egy környéken használnak. A debreceniek például nem levetkőznek, hanem leöltöznek, az erdélyi gyerekek pedig nem a sárgarépától tudnak fütyülni, hanem a muroktól.

Azok a magyar emberek, akik másik országokban élnek, még annak az országnak a nyelvéből is átvesznek szavakat, hiszen körülöttük sokan azt használják. A felvidéki magyarok Szlovákiában például tyeplákit viselnek, ha melegítőnadrágot vesznek fel, és horcsicával (mustárral) eszik a virslit. A kárpátaljai magyarok Ukrajnában zsemle helyett bulocskát, üdítőitalként pedig szokot fogyasztanak.

Vannak olyan szavak is, amelyeket több területen is használnak, de nem mindenhol jelentik ugyanazt. A vajdasági magyarok Szerbiában a patikát nem gyógyszer vásárlására használják, hanem azt veszik fel tornacipőként. Ha egy Romániában élő magyar vesz egy autóbuszt, nem vásárol egyet, hanem csak felül rá.

(A folytatás a tavaszi számban olvasható)