Szigeti Zoltán

NÖVÉNYI FURFANGOK

NÖVÉNYI FURFANGOK

Hányszor fordult már elő, hogy séta vagy kirándulás közben nagyon kellemes virágillat ütötte meg az orrodat? Ugye, már sokszor?

Ezt az illatot a virágokat beporzó rovarok is érzik. Kevésbé közismert, hogy a növények az őket károsító, rágó hernyók, rovarok ellen olyan anyagokat is képesek kibocsátani, amelyek elriasztják, távol tartják ellenségeiket. Ezt gyakran csak akkor teszik, ha a támadó a rágásával sebet ejt rajtuk. Ilyenkor illékony anyagok keletkeznek, melyek aztán a növényen belül, ugyanabban vagy más levelekben is további vegyületek képződését váltják ki. Ezek a vegyületek a növényrágó hernyó vagy a szívogató rovar szervezetébe kerülve meggátolják, hogy a megevett növényi anyag hasznosuljon. Ilyenkor tehát a rovarnak jobb továbbállni. Mintha csak elzavarták volna onnan: hagyj békén!

De a történetnek itt még nincs vége. A növénynek és őt károsító ellenségének hosszú egymás mellett élése, közös törzsfejlődése során egyik-másik növényevő állat felismerte, hogy mielőtt sokat enne a levélből, először inkább csak megkóstolja. Ha a próba során kellemetlen hatást érez – mi azt mondanánk, hogy nem ízlik neki –, keres magának más falatoznivalót. A növénynek is vannak trükkjei, például nem egyszerűen riasztó hatású anyagokat termel, hanem olyanokat, amelyek az őt rágók ellenségeit csalogatja oda, s azok jönnek, mert a sok tetű vagy hernyó számukra terített asztalt jelent. Így a növény is megszabadul a neki ártóktól, akit meg odacsalt, az is jól lakik.  Ez mindkettőjüknek jó, csak a növényt rágcsálónak nem.

A vegyszermentes biogazdálkodás is többnyire az ilyen megfigyelésekből szerzett tapasztalatokon alapul. Az a lényege, hogy a termesztett növényeket nem mesterséges szerekkel permetezik, hanem biológiai úton védik meg a rájuk leselkedő veszélyektől. Például olyan növényeket ültetnek melléjük, amelyek képesek elriasztani, távol tartani a termesztett növény kártevőit is. Ennek egyik gyakori példája, amikor a konyhakertben a gondos, figyelmes gazda megválogatja, hogy milyen növényeket ültet egymás közelébe. A fokhagyma erős illóanyagai védik a szamócát egyes gombabetegségek ellen, de a fonálférgek és az atkák is irtóznak tőle. A hagyma a paradicsom kártevői ellen hatásos.

(A folytatás az őszi számban olvasható.)

Kapcsolódó segédanyagok: