A szerk.

NÉZZÜK EGYÜTT JOAN MIRÓ KÉPEIT!

NÉZZÜK EGYÜTT JOAN MIRÓ KÉPEIT!

Joan Miró (ejtsd: hoan miró) képein különleges mesevilág elevenedik meg, sosem látott lényekkel és álomszerű tájakkal.

A festő a spanyolországi Barcelonában, Katalónia tartományban született a 19. század végén. Családjában több kézműves is akadt, édesapja aranyműves és órásmester, anyai nagyapja pedig bútorasztalos volt. A fiatal Joan iparművészeti középiskolába járt, de szülei ragaszkodtak hozzá, hogy gyakorlatiasabb végzettséget szerezzen, így kereskedelmet is tanult.

Hamar kiderült azonban, hogy nem ez az ő útja. Idegösszeomlása után végre teljesen a művészetnek szentelhette életét. A család Barcelona környéki házában alkotott. Egyik tanára ösztönzésére kipróbálta a rajzolást bekötött szemmel. Tapintására, megérzéseire hagyatkozott, önmagán kísérletezett, hogyan távolodjon a valósághű ábrázolástól. A húszas évek elején – a korszak sok fiatal művészéhez hasonlóan – Párizsban tanult tovább, ahol Vincent Van Gogh (ejtsd: vinszent van gog), Paul Cézanne (ejtsd: pól szézann) és a szintén spanyol származású Pablo Picasso (az ő képeivel találkozhattál a Szitakötőben) élénk színekkel festett munkái hatottak rá. A francia fővárosban éveken át nehéz körülmények között élt, nyaranta hazautazott családja vidéki otthonába. A két eltérő környezet is hatott munkáira – visszaemlékezése szerint egyik mozgalmas képét egy látomás alapján festette, amikor szédelgett az éhségtől.

Párizsban akkoriban a fiatal festők a dadaizmus és a szürrealizmus iránt lelkesedtek. Az irányzatok a valóságtól elszakadó, álomképekből merítő, különböző elemeket meghökkentően összekötő szemléletet képviseltek. Miró barátságot kötött az egyik leghíresebb francia szürrealista íróval, André Bretonnal, és részt vett az első szürrealista kiállításon is. A spanyol polgárháború, majd a második világháború Miró életét is felforgatta. Volt, amikor álnéven bujkált, de közben mégis egyre ismertebb lett külföldön. Amerikában és Párizsban is nyíltak sikeres kiállításai. Idővel a festés mellett a kerámia- és falikárpit-tervezésben és a szobrászatban is kipróbálta magát, a világ több városában (Barcelona, Madrid, Párizs) megcsodálhatók köztéri szobrai.

A gyerekek rajzait idéző, de gondosan megkomponált festésmód Miró művészetének különlegessége. A rá jellemző, félig emberi, félig állati figurákat biomorf, vagyis természet alkotta formáknak nevezte. A biomorfizmus az első világháború után alakult ki, a biológia és a természettudományos érdeklődés mellett az álmok jelentésének kutatása és a képzeletvilág felfedezése ösztönözte. A művészeket az álomvilág mellett a környezet és az emberi test formái, működése is érdekelte. Nézd csak a narancsos hátterű Alakok az éjszakában című képet! Az éjszakai égbolt csillagai mellett milyen furcsa figurákat látunk! A nehezen megnevezhető lényeknek két szeme van, az egyik szárnyas, a másiknak mintha szarva nőtt volna. Szerinted milyen állatra hasonlítanak? A felismerhető részletek és a hihetetlen fantázia-teremtmények sejtelmes hangulatot kölcsönöznek a képnek.

(A folytatás az őszi számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: