NÉZZÜK EGYÜTT CLAUDE MONET KÉPEIT!
Biztos te is megfigyelted már, hogyan változik a természet az évszakok múlásával. Még az ablakból látott kép is látványosan átalakul egy nap alatt a fényviszonyok miatt. A festőművészeket mindig is lenyűgözte a fény varázsa, hogy különböző megvilágításban mennyire másként mutatkozik ugyanaz – egy fal, egy fa, egy kancsó, minden. Claude Monet (ejtsd: klód moné) is egész életében figyelte és több sorozatban próbálta megragadni ezeket a fény-változatokat.
Párizsban született 1840-ben, de Normandiában nőtt fel. A sziklás partszakasz és az állandóan hullámzó óceán nagy hatással volt művészetére. A helyi rajziskolában kezdte művészi tanulmányait, szabad idejében karikatúrákat készített, a jól sikerült rajzok eladásából némi zsebpénzre is szert tett. Tájképfestő barátja ösztönzésére alkotott először a szabadban, a tájat, a pillanatnyi látványt próbálta megragadni. Párizsi tanulmányai idején már tudatosan eltávolodott a hagyományos festésmódtól. Az újítások érdekelték.
Kötelező katonai szolgálatát Algériában töltötte, és az észak-afrikai egzotikus környezet hatása is megjelent képein. A katonaság után visszatért Párizsba, itt ismerkedett meg kísérletező hajlamú kortársaival, a későbbi impresszionisták közül Renoir (ejtsd: rönoár), Pissarro (ejtsd: pizarró) és Sisley (ejtsd: sziszli) lettek a barátai. Monet (és társai) munkáit elutasították az elismert művészeket bemutató, úgynevezett Párizsi Szalon-tárlatokról, tiltakozásképp így megalapították a „Névtelen festőművészek, szobrászok és rézmetszők független társaságát”. A művészcsoport első kiállításán, 1874 tavaszán Monet Impresszió, napfelkelte című, hajnali kikötőtábrázolóképe is szerepelt– a mű, illetve a címe adta a stílust meghatározó impresszionizmus elnevezést. Az impresszió szó azt jelenti: benyomás.
Monet nem követte a korszakban elvárt valósághű ábrázolást, a műtermi festésmód elveit. Az impresszionisták kedvelt témája – a természeti táj mellett – Párizs, a gyorsan fejlődő nagyváros, a hidak, terek, a nyüzsgő utcák. Monet is készített sorozatokat a Szajna-partról, katedrálisokról, de szénaboglyákról is. Embereket ritkábban festett, bár családtagjai többször feltűnnek képein. A poszteren első felesége láthatóidősebb fiúkkal. A hétéves forma fiúhátrébb, a nézőtől távolabbáll, ez mélységet ad a festménynek. A szereplők arcvonásai nem igazán kivehetők, tehát nem hagyományos portré ez, inkább jelenetet ábrázoló zsánerkép. A nő libbenő ruhája és a kezéből szinte kiröppenő napernyő jelzi a szél erejét. Mit gondolsz, mennyi ideig kellett modellt állniuk a képhez?
(A folytatás a nyári számban olvasható)