A szerk.

NÉZZÜK EGYÜTT AUGUSTE RODIN SZOBRAIT!

NÉZZÜK EGYÜTT AUGUSTE RODIN SZOBRAIT!

Ebben a Szitakötő-számban a bábszínész mozgatta bábokkal mint színpadi szereplőkkel is találkozhatsz. A szobor, a bábhoz hasonlóan, minden oldalról látható, térbeli elem, a művész minden nézőpontból kidolgozza, körüljárhatóvá teszi művét.

Auguste Rodin (ejtsd: ogüszt roden) 1840-ben Párizsban munkáscsaládba született, apja rendőrségi írnok volt. A kisfiú jobbára kíváncsiskodva, önművelés során szerezte ismereteit, tízévesen kezdett rajzolni. Aztán művészeti középiskolába járt, ahol tökéletesítette rajz- és festő-tudását. Háromszor jelentkezett művészeti egyetemre – sikertelenül. Bár csalódott volt az elutasítás miatt, rendületlenül dolgozott tovább, a képzőművészeti tanulmányok helyett az iparművészet felé fordult.

Éveken át dolgozott kézműves mester-ként, építészeti díszítményeket készített. Ebből szerényen meg tudott élni, s mellette saját művészeti elképzeléseit is megvalósította: szobrokat alkotott. Idővel sikeres művész lett, több segéd is dolgozott a műtermében. A szobrászatban (ahogy a festészetben is) gyakori, hogy a nagy művészek segédei végzik a munka előkészítő lépéseit, persze a mester tervei alapján.

A szobrász többféle anyaggal dolgozik, faraghat különféle kőzetekből (például márványból), fából vagy mintázhat képlékenyebb agyagból, ilyenkor a formát „felépíti”, nem kifaragja egy tömbből.

Rodin általában rajzos vázlatok alapján dolgozott, agyagból mintázta szobrait, végül bronzöntvényt készített. Te is szoktál agyagból vagy gyurmából formákat, figurákat alkotni? Netán keményebb anyagból, fából szobrot farigcsálni?

Auguste Rodin egyik legismertebb alkotása a Gondolkodó című szobor. A mű egyik változataönálló köztéri szoborként Párizsban látható, de A pokol kapuja című hatalmas kompozícióban is szerepel, amelyen a művész 37 éven át, egészen haláláig dolgozott. Egy új múzeum bejárata lett volna a mű, amely végül soha nem épült meg, így Rodin kapuja befejezetlen maradt. AGondolkodó testtartásán látszik, hogy az alak gondolataiba merülve tudomást sem vesz a külvilágról, mert nemcsak gondolkodik, hanem gondok is terhelik.

(A folytatás a téli számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: