NÉZZÜK EGYÜTT ALBRECHT DÜRER KÉPEIT!
Ha le akarsz rajzolni valamit, ami előtted van, mivel kezded? Az alapos megfigyeléssel. A művész is a megfigyeléseire hagyatkozik, amikor megörökíti a látványt. Más kérdés, hogyan adja át, amit lát. A képben benne lesz az is, milyen érzéseket váltott ki belőlünk a látvány rajzolás közben. Albrecht Dürer (1471-1528) arról is híres volt, hogy aprólékosan megfigyelte és élethűen ábrázolta, ami érdekelte. Akár egy nyulat rajzolt, akár egy oltárképet festett.
Albrecht Dürer édesapja magyar aranyműves volt, a Gyula melletti Ajtósról származott, majd a németországi Nürnbergben telepedett le és alapított családot. Ajtósi Adalbert a vezetéknevét németül használta (az ajtókészítő Türer németül), ebből alakult a Dürer név.
A kis Albrecht tehetsége már tizenéves korában megmutatkozott, az apja mellett tanult bele az ötvösmesterségbe (nemesfémekkel dolgozott, ékszereket is készített). Emellett inasnak szegődött egy festőhöz, ahol grafikát és fametszést is tanult. A fiú kivételes képessége volt, hogy aprólékosan figyelte meg a részleteket, és le is tudta rajzolni azokat. Mesterségbeli tudását – a középkor szokásai szerint – tanulmányutakon bővítette, évekig utazgatott Európában, Itáliában és Német-alföldön is járt. Hamar híres festőként és grafikusként tartották számon Európában. Munkássága igencsak szerteágazó, több tudományterületen és művészeti ágban tevékenykedett. Vallási témájú festményeket (például szárnyasoltárokat), illetve portrékat készített megrendelésre, fa- és rézmetszetei számtalan másolatban élnek tovább. Idősebb korában a művészet elméletével, a szépséggel foglalkozó írásai is megjelentek. Részt vett korának egyik komoly tudományos vállalkozásában, a csillagtérkép megrajzolásában.
Itt másfajta munkáival találkozhatsz: az erdők és mezők élővilágáról készült rajzaival. Vajon miért ragadta meg Dürer figyelmét az állatvilág? Az állatok és növények megfigyelése, megörökítése évszázadok óta bevett szokás a művészek körében. Sokat tanulhatnak abból, hogyan rögzítsék például egy gyorsan továbbszaladó bogár mozgását. Akkoriban nem volt fényképezőgép vagy más, a pillanatnyi látvány rögzítésére alkalmas eszköz. Csakhogy, a modellt álló emberrel ellentétben, egy állatot nehéz rávenni, hogy maradjon nyugton, amíg lerajzolják. Nem tudhatjuk, milyen trükköket használt Dürer, hogy a poszteren látható nyúl feküdjön, amíg lerajzolja. A festő még arra is figyelt, hogy a nyúl bal füle a néző felé forduljon. Mintha az állat ugrásra készen hegyezné a fülét, veszélytől tartva. Ez a mozzanat teszi még életszerűbbé a nyúlportrét. Dürer valószínűleg a műtermében készítette a rajzot, nem természetes közegében örökítette meg az állatot. Művészettörténészek szerint a nyúl szemében tükröződik a festőműterem ablakán bejutó fény. Ez is arra utal, mennyire pontos megfigyelés nyomán alkotta a részletgazdag művet.
A tavaszi kankalinról készült színes rajz szinte fényképszerű. Még a tövében az árnyékos területek sem elnagyoltak. Mit gondolsz, mennyi ideig tartott a rajz elkészítése? Vajon a növényt is a műteremben rajzolta le? A kép párja lehetne a szarvasbogár rajza. A bogár testrészei, a fej-tor-potroh hármasát jól érzékelhetően ábrázolta, emellett érdekes a színárnyalatok használata, a szarv és a lábak azonos mélységű színt kaptak.
A másik képen az erdők-mezők kedves kisemlőse, a mókus falatozik társával. Egyikük elfordul a kép nézőjétől, a másik szemből látszik. Vajon mennyire tudatosan komponálta meg a művész az állatképeit? Feltehetően inkább a pillanatnyi látvány lehető legpontosabb rögzítése volt a célja.