Z. Karvalics László

NAGY IDŐ, KIS IDŐ. MENNYI VAN BELŐLE?

NAGY IDŐ, KIS IDŐ. MENNYI VAN BELŐLE?

Képzeljük bele a Duna partján álló Parlamentet egy óriási, itt-ott szabálytalan, kavicsszerű gömbbe. Nagyjából ekkora a bumfordi kisbolygó, ami három évvel ezelőtt 14 millió kilométerre közelített meg minket. Amikor azonban 2029-ben visszatér, a csillagászok szerint már a Hold pályáján belül, alig 30 ezer kilométerre száguld majd el mellettünk. S ha emiatt aztán letér a megszokott útvonaláról, megnőhet a (most még roppant csekély) valószínűsége, hogy mostantól számított húsz év múlva, 2036. április 13-án nemcsak visszatér, hanem akár be is csapódhat a Földbe, több magyarországnyi területet elpusztítva. A neve Apóphisz (ejtsd: Apófisz): a sötétség egyiptomi istenét hívták így egykoron.

A kisbolygókat aszteroidának is hívják, ami azt jelenti, hogy „csillagszerű”. A Föld körül sebesen keringő, pár kilogramm tömegű kődaraboknál sokkal nagyobbak is vannak, a Jupiterről például több tíz, de akár száz kilométert is elérő átmérőjűeket látnánk. Pályájuk a bolygók gravitációja miatt változik meg.

Vagy egy másik, az Apóphisznál jóval méretesebb kozmikus szikla, az 1999RQ36. Egy olasz tudós számításai szerint valamikor 2169 és 2199 között, tehát 150–180 év múlva okozhat hatalmas rombolást. Előtte azonban már csak egyszer tér vissza: valamikor 2060 és 2080 között. Ekkor adódhat az utolsó esély, hogy kitaláljunk valami trükköt, ami elmozdítja a pályájáról. Nincs tehát vesztegetni való időnk. A technika, hogy robbantással ártalmatlanítjuk vagy térítjük el, még csak filmekben és a forgatókönyvírók fantáziájában létezik. Ideje hozzáfogni a felkészüléshez.

Az 1999RQ36-nak még nincs neve, ahogy az Apóphiszt is 2004M4-nek hívták korábban.

Te hogyan neveznéd el?

(A folytatás az őszi számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: