MIZOFÓNIA

A mizofónia különös rendellenesség, szó szerinti fordítása: a hangok gyűlölete. Ártalmatlan, egyszerű, mindennapi hangok, mint a szipogás, szürcsölés, tollkattogtatás egyes embereket nemcsak zavarnak, hanem haragot, agressziót és undort váltanak ki belőlük. A mizofóniások nem utálnak minden hangot, de bizonyos zajokat képtelenek elviselni. Van, akit csak egy-egy, van, akit többféle is zavar. Reakciójuk, a pánik, undor vagy harag olyan ösztönös, hogy nehezen uralkodnak magukon. A mizofóniában szenvedőket ezért általában könnyen felbosszantható embereknek tartják, pedig összetettebb jelenségről van szó.

A legtöbben átéltünk már olyan bosszúságot, hogy mellettünk valaki fém evőeszközzel karistolt a tányéron vagy végighúzta körmét egy üveglemezen. De ami a többségnek valóban csak bosszúság, a mizofóniásoknak komoly szenvedés: ilyenkor fájdalmat éreznek a fejükben, a mellkasukban, a felső végtagjaikban vagy az egész testükben. Megemelkedhet a vérnyomásuk, esetleg verejtékeznek. Menekülni akarnak, hogy ne hallják a hangokat. Zavarhatja munkavégzésüket és tanulásukat is, mert a zajok elvonják a figyelmüket.

(A folytatás a téli számban olvasható.)