MENNYIRE ROKONOM A TESTVÉREM?
„Testvér lészen minden ember…” – énekeljük az Európai Unió himnuszában. A kicsit régies szóhasználat ellenére is érthető: az Örömóda azt a vágyat szólaltatja meg, hogy mindenki a testvérünk legyen. De hát hogyan lehet nekem testvérem minden ember, ha egyszer más az apjuk-anyjuk?
Legközelebbi rokonunk az ikertestvérünk – már akinek van. De csak egypetéjű ikrek esetén. Az ember – vagy állat – élete úgy kezdődik, hogy anyja testében egy petesejtbe befurakszik egy hímivarsejt. A megtermékenyített petesejtnek már zigóta a neve. A zigóta osztódik; előbb két sejt lesz belőle, aztán négy, nyolc, tizenhat, s így tovább, közben vándorol a petevezetékben az anyaméh felé. Ilyenkor egy miniatűr szederre vagy málnára hasonlít. Úgy is hívják, hogy szedercsíra.
A gombostűfejnyi sejtcsomócska elér a méhbe, s ott beágyazódik a méh-nyálkahártya sejtjei közé. Itt aztán még hónapokig növekszik, fejlődik, mielőtt megszületne.
Vajon milyen mértékben rokona a gyerek a saját anyjának? Mivel a zigóta kialakításában a hímivarsejt is részt vett, a megszületendő gyerek a tulajdonságait nagyjából fele-fele arányban az apjától, illetve az anyjától örökli. Tehát minden gyerek egyformán rokona az apjának és az anyjának – függetlenül attól, hogy például arcformánkban, szemünk színében jobban hasonlítunk valamelyik szülőnkre.
Az egypetéjű ikrekről tudjuk, hogy úgy hasonlítanak egymásra, „mint egyik tojás a másikra”. Mi ennek az oka? Miközben a szedercsíra vándorol a petevezetékben, néha, nagyon ritkán előfordul, hogy valamiért (még nem igazán tudjuk, miért) ketté válik, s mindkét rész önállóan folytatja a fejlődést. Ebben az esetben tehát ugyanabból a zigótából két szedercsíra lesz, s ha mindkettő rendesen beágyazódik a méhben és mindkettő normálisan fejlődik, két gyerek születik majdnem egyszerre. Egypetéjű ikrek. Ők a lehetséges legközelebbi rokonai egymásnak, hiszen ugyanabból a zigótából fejlődtek ki mindketten, pontosan ugyanazokat a tulajdonságokat örökölték. Ezért feltétlenül azonos neműek, és feltűnően hasonlítanak egymásra. Persze nem tökéletesen egyformák; testi – és főleg lelki – sajátságaik között lehetnek kis különbségek, amelyek az életkor előrehaladtával még növekednek.
Mennyire rokonai egymásnak a kétpetéjű ikrek? A megnevezésükből kiderül, hogy ők nem ugyanabból a zigótából fejlődtek ki, hanem az történt, hogy az anya szervezetében – viszonylag ritka kivételként – nemcsak egy petesejt termékenyült meg, hanem kettő (vagy akár több is), és mindegyik úgy folytatta a szedercsírává válást és a további fejlődést, mintha a testvére „ott se volna”. Az anya számára persze sokkal nagyobb megterhelés ikreket kihordani, mintha csak egy gyerek fejlődne a méhében.
(A folytatás a tavaszi számban olvasható.)