Bene Zoltán

MAROSVÖLGYI BONIFÁC ÉS AZ OTTHONT KERESŐ MACSKA

MAROSVÖLGYI BONIFÁC ÉS AZ OTTHONT KERESŐ MACSKA

Marosvölgyi Bonifác napok óta hangokat hallott. Persze, ebben nincs semmi különös, végtére Marosvölgyi Bonifácot kitűnő hallásáért is csodálják hetedhét határon túl és innen egyaránt. Mégis említést érdemel az eset, mert Marosvölgyi Bonifác egy ismeretlen cica hangját hallotta. Márpedig Marosvölgyi Bonifác az összes cica hangját ismeri hetedhét határon túl és innen egyaránt.

Marosvölgyi Bonifác egyre izgatottabb lett a szokatlan miákolástól. Szerette tudni, kik élnek a közelében. Zavarta minden ismeretlenség a környezetében. Így aztán határozottan megkönnyebbült, amikor ablaka alatt megpillantotta a hang forrását, a viharvert macskát. Alaposan szemügyre vette, s arra jutott, jóravaló jószág lehet, ezért lekiáltott neki, hogy jöjjön hozzá látogatóba, tízórai mellett (éppen tízet mutatott az óra) meghányni-vetni a világ nagy dolgait. A viharvert macska egy ideig nem válaszolt, elgondolkodni látszott, végül beadta a derekát, elfogadta Marosvölgyi Bonifác meghívását. Evett a tálkájából, ivott az italából, s közben elbeszélgettek. A viharvert macska hatalmas területeket kóborolt be, megfelelő otthont keresett magának, ám sehol sem bukkant ilyenre. Útközben számtalan kalandban volt része, sokan elkergették, sokan megvendégelték, akadtak, akik megdobálták, mások gyöngéden simogatták, étellel kínálták. Néhány napja ezen a környéken pihenget, fejezte be történetét, de hamarosan odébbáll, mert errefelé sem érzi az otthon melegét, márpedig ő arra tette föl az életét, hogy megleli a tökéletes otthont. Marosvölgyi Bonifác, aki nagyon is érezte otthona melegét, nem értette, mi űzi, mi hajtja vendégét, ha ilyen bizonytalan az élete.

(A folytatás a tavaszi számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: