fbpx
Szigeti Zoltán

KOLBÁSZFA ÉS KAVICSNÖVÉNY

KOLBÁSZFA ÉS KAVICSNÖVÉNY

Az emberről és a különböző állatokról számtalan fantáziadús ábrázolás született. Láttunk már félig ember-, félig haltestű lényt, vagyis sellőt, ollókezű embert, tollas hátú, szárnyas, csőrös lovat, lábon járó halat. De milyen lehet egy képzelt növény? Hogyan lehet fantasztikus növényeket kitalálni? Az emberi képzelet kreált már égigérő fát, életfát és hasonlókat. Azt is elképzelték, hogy egyes növények hajtásai folyondárként tekerednek egy emberre, próbálják megfojtani, vagy sziszegések, nyögések közepette megragadják, majd elemésztik áldozatukat, és csak az emészthetetlen csontvázát hagyják maguk után. Nincs köze a valósághoz annak sem, amikor a zene ütemére táncoló, mosolygó, vagy akár szomorú, sírós virágokat ábrázolnak.

speciális csapdák

Hihetetlen tulajdonságú növényeket azonban a természetben is találhatunk. Vannak például legyeket, más rovarokat vagy akár férgeket „evő” növények. Persze, nem rágják meg, csak csapdába ejtik áldozatukat, mint a Vénusz légycsapója, a harmatfű vagy a hízóka. A harmatfű levelének mirigyszőrei ragadós nedvet választanak ki, a hozzáragadt rovarokat a levél egyre jobban pöndörödve beborítja, a zsákmány pedig fokozatosan megemésztődik. Így jut a növény a teste felépítéséhez nagyobb mennyiségben szükséges nitrogénhez. Az ilyen rovaremésztő növények általában olyan helyeken élnek, ahol a talaj nitrogéntartalma alacsony, például mocsarakban, lápokban. Hasonlóan táplálkozik a vízben alámerülten élő, gyökér nélküli rence is, amelynek speciális csapdái villámgyorsan szippantják be még a kistermetű rákokat is. Ez a növény hazánkban például a Velencei-tóban és a Tisza-tóban fordul elő. Az így táplálkozó, „ragadozóként” leírt növények általában nagyon kisméretűek, és csak apró rovarokat képesek megfogni, tehát nagyobb állatoknak és az embernek nem kell félni tőlük.

(A folytatás a nyári számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: