Jámborné Balog Tünde

ELSŐ VAGY UTOLSÓ?

ELSŐ VAGY UTOLSÓ?

Az Alfa és az Ómega az ókori görög ábécé első és utolsó betűje. Nevük máig a kezdet és a vég szimbóluma, de az Egészet, a Teljességet is jelentik. A Bibliában az Úr nyilatkoztatja ki magáról: Én vagyok az Alfa és az Omega, az első és az utolsó, a kezdet és vég.

Az első és az utolsó más körülmények között felcserélődhet, ahogy a szintén evangéliumi eredetű, utóbb közmondássá lett idézet jelzi: Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.

A rómaiak, akiknek hagyományai kitörölhetetlenül beépültek kultúránkba, sok mindent átvettek a görögöktől. Isteneik többsége azonos, de van egy különös római istenség, akinek nincsen elődje másutt. Janus (ejtsd: jánusz) kétarcú: előre és hátra, a jövőbe és múltba tekint egyszerre. Ő a ki- és bemenet, az átjárás és a kapuk istene. Szentélye egy kapuboltozat volt a Fórumon, két oldalán ajtóval, amelyek háború idején nyitva álltak. A boltozat alatt Janus kétarcú szobra őrködött egyik kezében pálcával, másikban kulccsal a nyitáshoz és a záráshoz. Tőle kapta nevét évkezdő hónapunk, a január.

Számolni eggyel kezdünk, a számsor mindkét irányban végtelen. Minden halmazban, sorozatban, szakaszban, amit számba veszünk, van legelső és van legutolsó, de mindkettőből csak egyetlenegy…

Ez az egyediség emeli ki a sokaságból, teszi értékessé, híressé vagy érdekessé a legeket: a Csomolungmát, a Himalája legmagasabb csúcsát Kína és Nepál határán; Matuzsálemet, a Föld legöregebb élőlényét, egy közel ötezer éves szálkásfenyőt Kaliforniában; a Dél-Afrikában talált Cullinnan (ejtsd: kalinen) nevű, nyersen majdnem félkilós gyémántot, amelyből a brit koronaékszereket csiszolták; a Hold porában legelőször lábnyomot hagyó Neil Armstrongot (ejtsd: níl armsztrong), és a székely-magyar Kőrösi Csoma Sándort (1784–1842), a legendás életű világjárót. Soha nem ért el az őshazába, aminek keresésére indult, de összeállította a legelső tibeti–angol szótárt. Tisztelői máig felkeresik az indiai Dardzsilingben emléktáblákkal övezett sírját. Az egyik kőlapon Széchenyi Istvána legnagyobb magyar – tisztelgő sorai olvashatók:… Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb  magyarnak lelkében.

A legelsőkhöz hasonló szerepük van a híres legutolsóknak is. Például az amerikai James Cooper (dzsémsz kúper) 1826-ban megjelent regényéből világszerte megismert indián törzsfőnöknek, a kihalóban lévő fajok jelképévé lett utolsó mohikánnak. Közöttük Plotnyikova asszonynak, az utolsónak a Földön, aki még emlékezett néhány mondatra a kamassz nyelvből, amelyen nagyszülei beszéltek. Harminchárom éve halt meg szeptember 20-án. Ez a nap azóta a kihalt uráli nyelvek emléknapja. A magyar nyelv is az uráli nyelvcsaládhoz tartozik, a kamasszok távoli nyelvrokonaink voltak.

Legelsőnek és legutolsónak lenni tehát különlegesség. A körülményektől függ, milyen helyzetben melyiket tartjuk számon: a ki- vagy a belépést Janus kapuján. A dicsőség rendszerint az elsőé: a győztesé, a felfedezőé, de a kockázat is az övé. Nem tudhatja előre, milyen csalódások, veszélyek leselkednek rá az ismeretlen földön. Lám, az angolScott kapitány (ejtsd: szkott) feltérké-pezte az ismeretlen Antarktisz nagy részét, és a Déli-sarkra is elsőként akart eljutni. Ám amikor második útján, 1912-ben végre elérte a vágyott célpontot, ott a norvég zászló várta. Amundsen (ejtsd: amundzen), aki az Északi-sarkon is elsőlett, egy hónappal megelőzte, Scott pedig a visszaúton életét vesztette.

Az egy lehet magányos hős, de lehet a sokak élén álló vezér is. Elbeszélő költé-szetünk remekének már az első énekében találunk erre példát: Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, mutatja be Toldit Arany János, és szembe állítja vele a vitézei élén lovagló kevély Laczfi Endrét, aki szintén a legek közé tartozik: nádor, a király után az ország első embere.

Arany János maga is beleillik a legek sorába: életrajzából tudjuk, hogy tíz gyerekből a legutolsónak született. Így lett a család benjáminja, ahogy a legkisebbet nevezi a szólás a bibliai Jákob fia után.

Kapcsolódó segédanyagok: