Z. Karvalics László

IRÁNY A BÁBMÚZEUM!

IRÁNY A BÁBMÚZEUM!

Ha voltál már bábelőadáson vagy vannak kedvenc bábfilmjeid, amelyeket szívesen nézel a tévében, egyszer mindenképp menj el bábmúzeumba is.

Ne hidd, hogy egy bábmúzeumban csak piros orrú, nagy szájú, furcsa színű bábok vannak, s pusztán régi előadások figuráival ismerkedhetsz meg. Képet kapsz arról, milyen volt korábban a bábművészet. Átérzed, milyen szenvedély hajtotta a bábos családokat, ahol a felcseperedő gyerekekből, unokákból is bábosok lettek. Hogy mitől nagyszerű érzés egy előadást létrehozni, megnevettetni a nézőket, a gyerekeket, állandóan keresni a még izgalmasabb előadásokban és a trükkösebb bábokban rejlő kihívásokat.

A híres bábos dinasztiák szakadatlanul úton voltak, vándoroltak, vagy próbáltak állandó előadáshelyszínt találni. Ilyenkor bódékban, a paraván mögött kialakított kis házikóban laktak. Amikor nem volt előadásuk, a bábokat javítgatták, gyakoroltak, és próbáltak valami más munkából is pénzt szerezni, mert a bábozásból nehezen tudtak mindannyian megélni.

Magyarország két, bábszínházhoz tartozó múzeuma ilyen nagy, sokgenerációs bábos családok hagyatékából nőtt ki. A pécsi Bóbita Bábszínház és Bábmúzeum a Hincz, a debreceni Vojtina Bábszínház pedig a Korngut családéból, ahová legismertebb bábművészünk, Kemény Henrik is tartozott. Néhány éve a határon túl, Temesváron is megnyílt egy bábmúzeum, ahol az ottani Merlin bábszínház régi és új bábjait és díszleteit lehet megnézni.

A bábmúzeumok olykor programokat is szerveznek: bemutatják a különböző bábfajtákat és a módszereket, ahogyan a bábművészek használják őket, és a résztvevők bábokat tervezhetnek.

(A folytatás a téli számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: