Hőnyi E. Katalin

MINDENEK ANYJA

MINDENEK ANYJA

Számos vallásban a Földhöz anyaistennő kötődik. Talán azért ábrázolják szülőanyaként, mert a föld is életet ad. Ahogy egy nő a testéből táplálja gyermekét, a föld a növényeket táplálja, a növények által pedig minden más élőlényt is.

Az ógörögök földistennője Gaia [ejtsd: gaja]. Az ókori mítosz szerint legelsőként jött létre az istenek közül a Káoszból. Őt követték a Szerelem és Halál istenei, majd az Éjjel, Sötétség, Nappal és Világosság. Aztán Gaia önmagából megszülte a hegyeket, tengereket és az eget. Az ég istenét Uranosznak nevezték. Gaia nem csupán az anyja, de a felesége is lett. A mitológiában ilyesmi gyakran megesik. Házasságukból született az istenek második nemzedéke: hat fiú, a titánok; és hat lány, a titaniszok. Ők később az emberiség jótevőivé váltak.

Uranosz és Gaia fiatalabb gyermekei az egyszemű óriások, vagyis küklopszok; és a hekatonkheirek, akik még náluk is félelmetesebb, sokfejű-sokkarú szörnyetegek voltak. Apjuk olyannyira nem szívelte őket, hogy az alvilágba vetette mindet.

Gaia fellázította hát a legfiatalabb titánt, Kronoszt, az Idő istenét, hogy szabadítsa ki testvéreit. Együtt csalták csapdába Uranoszt. Kronosz a Gaiától kapott sarlóval megfosztotta apját hatalmától. Majd fogadalmához híven kiszabadította a küklopszokat és hekatonkheireket. Később mégis visszazárta őket, mert megrettent erejüktől.

Bár Kronosz főistenné vált, semmivel sem bizonyult kegyesebbnek Uranosznál. A testvérei bebörtönzése csupán a kezdet volt. Mivel Gaia megjósolta neki, hogy az ő vesztét is a saját gyermekei okozzák majd, elnyelte az összeset.

Kronosz felesége, aki épp várandós volt, Gaiától kért segítséget. A földistennő elbújtatta őt, így sikerült titokban megszül-nie legifjabb gyermekét, Zeuszt. Gaia gondozta és nevelte Zeuszt a rejtekén. Mikor felcseperedett, a villámok urává tette, és segítette, hogy háborút vívjon a testvéreivel Kronosz ellen. Zeusz végül győzedelmeskedett, és elfoglalta apja trónját az Olümposzon, az istenek hegyén.

Kevésbé ismert a vikingek földistennője, Jörd; bár sokban emlékeztet Gaiára. A Káoszhoz hasonló Sötétségből született, majd ő lett a viharok és mennydörgés istenének, Thornak az anyja.

A Földanya gondolatával keleten is találkozhatunk. Az indiai kultúrában Bumi a földistennő. A hindu sokistenhit nagyon összetett, a legtöbb istenség számtalan szerepet tölt be. Bumi például Laksmí egyik alakja a sok közül. Laksmí a bőség és termékenység istennője, a világot fenntartó Visnu főisten felesége. A hinduk három főistent tisztelnek: a Teremtőt, a Fenntartót és a Pusztítót. A Föld náluk is szorosan kapcsolódik a termékenységhez, anyasághoz, mert bőséget ad. Bárhogy nevezzék a Földanyát, a világ különféle népei mindig gazdag termésért, jó aratásért imádkoznak hozzá.

Sok kultúrában a Földanyát valamilyen égi vagy vízi isten termékenyíti meg, így a tőlük születő teremtmények a föld és ég vagy a föld és víz gyermekei. Közvetlenül vagy közvetve, általában az emberek is tőle származnak. Ezért nevezhetjük a Földanyát mindenek anyjának.

Kapcsolódó segédanyagok: