Victor András

HALLHATATLAN HANGOK

HALLHATATLAN HANGOK

Ma már bárhol és bármikor hallgathatunk zenét, ha fülhallgatót használunk. Igaz, ilyenkor kirekesztjük magunkat a körülöttünk lévő világból, és az úttesten átkelve vagy biciklizés közben ez nagyon veszélyes lehet. Az sem mindegy, milyen hangerőt állítunk be. Felmérések jelzik, hogy sok gyerek fülében a betontörő légkalapács hangerejével szól a hangszóró, órákon keresztül, ami halláskárosodást okoz. Persze nem azonnal, hanem évek alatt. Lehet, hogy a mai tizenévesek nagy része felnőtt korában hallókészüléket visel majd?

Minden hang rezgés. Rezeg a húr a hegedűn, rezeg a hangszálunk, amikor beszélünk vagy énekelünk, rezeg a hangszóró vékony membránja. A hang magassága – tehát az, hogy mély, mackósan dörmögő vagy szúnyogdöngicsélősen magas – a rezgés szaporaságától függ. Minél szaporább a rezgés, annál magasabb hangot hallunk. A szaporaságot az egy másodperc alatti rezgések számával adják meg. Ezt rezgésszámnak (idegen szóval: frekvenciának) nevezzük, és Heinrich Hertz (ejtsd: herc) német fizikus tiszteletére Hz-vel jelöljük.

A hang erősségét decibelben (dB) adják meg. Az erdei „csend” körülbelül 30 dB; a beszélgetés 60, egy forgalmas városi utca 80, a légkalapács 100 dB. A 120 dB-nél erősebb hang már fáj. Ez a „fájdalom-küszöb”. 150 dB hatására beszakad a dobhártya.

Az emberi fül nem alkalmas bármely rezgésszámú hang érzékelésére. A 20 Hz (vagyis másodpercenként 20) alatti rezgéseket nem halljuk, legföljebb rezgésnek érezzük. Ezt infrahangnak nevezzük. (Infra latinul azt jelenti, hogy ’alatta’.) Az emberi fül nemcsak a nagyon mély, hanem a nagyon magas – 20 000 Hz-nél nagyobb rezgés-számú – hangrezgéseket sem érzékeli. Ezeket ultrahangnak mondjuk. (Az ultra latinul ’fölötte’.)

Bár nem halljuk, ezek a hallhatatlan hangok is hatnak a szervezetünkre. Egy kutatóintézetben az ott dolgozók jelezték, hogy alighogy belépnek a munkahelyükre, megmagyarázhatatlan fáradtság lesz úrrá rajtuk. Műszeres vizsgálat végül kiderítette, hogy a szomszéd épület szellőző berendezése okozza a bajt, mivel működés közben 7 Hz rezgésszámú hanghullámokat bocsát ki.

Az infrahangokat számos állatfaj képes érzékelni. Az afrikai elefánt 500 km-ről is érzékeli a vihar keltette infrahangokat, és arra megy, hogy vízhez jusson. A denevérek az ultrahangokat hallják, s ez nagyon fontos számukra, hiszen röptükben az általuk kibocsátott ultrahangok segítségével vadásznak apró repülő rovarokra.

(A folytatás a téli számban olvasható.)

Kapcsolódó segédanyagok: